Egy régészeti lelet élete leghosszabb szakaszát a régészeti raktárbázisokon tölti. A Herman Ottó Múzeum Tímármalom utcai raktárépületében csaknem háromezer lelet várja azt, hogy kiállításba rendezzék, ám nem múzeumi körülmények között. „Ez egy raktárbázison kialakított raktárkiállítás lesz” - hangsúlyozta dr. Szörényi Gábor András régészeti és műemlékvédelmi ügyekért felelős igazgatóhelyettes, aki Miskolc polgármesterének és jegyzőjének, valamint a sajtó képviselőinek szerdán mutatta be a Látványtár koncepcióját, mely szerint a régészek a leleteket mintegy kulisszatitokként szeretnék megmutatni a nyilvánosságnak. A raktárbázis épülete több mint ezer négyzetméter alapterületű, amelyben több ezer légköbméter leletet tárol a múzeum, és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye majdnem minden területéről. Ezekből szeretnének csaknem háromezer darabot bemutatni az újkőkortól kezdve az újkorig mindent, vagyis a hét-nyolcezer évvel ezelőtti műtárgyaktól a száz évvel ezelőtti várostörténeti feltárásokból származó leletekig bezárólag. 

Maga a program és a kiállítás a Magyar Géniusz program keretén belül valósul meg, amelyhez meg kellett határozni egy eszmét, személyt vagy hőst, akire a tárlatot rá lehet építeni. „Mi négy géniuszt választottunk ki: Leszih Andort, Marjalaki Kiss Lajost, Móra Ferencet és Móricz Zsigmondot. Ők mindannyian kapcsolódnak valamilyen szállal a miskolci múzeumhoz” – ismertette az előzményeket dr. Szörényi Gábor András. A papszeri múzeum két alapító atyja Leszih Andor és Marjalaki Kiss Lajos volt. Móra Ferenc múzeumigazgatóként ezer szállal kötődött a régészethez. Móricz Zsigmond 1923-ban publikálta „Az ötvenezer éves ember” című cikkét, amelyben ekképp ír a miskolci múzeumról, ahol „áhítat lakik, és ebben az áhítatban pezsgő szellemű kutatók dolgoznak. De vajon mikor kapnak nagyobb megbecsülést, mikor poroltatnak le és mutattatnak be azok a leletek, amit ezek a kutatók feltárnak ebben a múzeumban?” Erre a Móricz-i kérdésre  száz évvel később, a múzeum ezzel a raktárkiállítással adja meg a választ. Hamarosan megnyílik az intézmény százhuszonöt éves történetéből származó többmilliós lelet pár ezer darabból álló válogatását tartalmazó tárlata megidézve azt a szellemi kultúrkört, amely a múlt század első felében Miskolcon is jelen volt a négy géniusz részvételével. "Ez önmagában egy csoda" - mondta Szörényi Gábor András.