Az akkumulátorgyárak kérdése nem csak a közbeszédben számít rendkívül forró témának, február 27-én, a tavaszi ülésszak első parlamenti ülésén is rendre felbukkant. Orbán Viktor nagyjából félórás beszédben foglalta össze évadnyitó gondolatit. Azonban egy szót sem ejtett az akkumulátorgyárak kérdéséről. 

Erre a hiányosságra szinte mindegyik ellenzéki párt reagált. A DK-s Varga Zoltán kifejtette: a kormánypártok azt hiszik, hogy Debrecen Orbán Viktor magánbirtoka, „az ott élők pedig zsellérek, akiknek kuss a neve”. Az LMP szerint Orbánék akkumulátorgyarmattá akarják tenni Magyarországot, ezzel pedig a hazai vízkészletet tulajdonképpen eladják a kínaiaknak. A Momentum úgy látja, gigantikus, vízzabáló akkumulátorgyárat akarnak Debrecenben állami támogatásokból felépíteni az ott élők megkérdezése nélkül. A Mi Hazánk képviselője arról beszélt, az akkumulátorgyárak telepítése növeli az ország kitettségét, és szembe megy Orbán menekültpolitikájával is, hiszen tömegével hoznak majd be miattuk vendégmunkásokat.

A miniszterelnök úgy érvelt mind erre, hogy „szükség van a nemzeti tőke megerősítésére, és szükség van külföldi befektetőkre is, utóbbi nélkül ugyanis nem tudnák növelni a magyar gazdaság teljesítményét”.

A vita azonban nem maradt bent az országházban. A Párbeszéd ugyanis panaszt tesz az Európai Bizottságnál a debreceni akkumulátorgyár miatt. 
Egy potenciálisan 20-25 ezer, de egyes becslések szerint akár a napi negyvenezer köbmétert is meghaladó vízigényű üzem engedélyezése ellentétes a vízkeretirányelvvel - emelt szót a beruházás ellen Jávor Benedek, a párt uniós tanácsadója, aki szerint a felszín alatti vízbázisokra gyakorolt negatív hatás károsítja az ettől függő ökoszisztémákat is.

Vakon döntöttek?

Eközben a Bács-Kiskun és Csongrád vármegye határán fekvő Kistelek önkormányzata arról szavazott a napokban, hogy elad egy 12 hektáros területet az Európa-Center-Miskolc Kft.-nek. A cég egy olyan kínai–koreai vállalatnak értékesítette volna tovább a földet, amely akkumulátor-részegységeket készít német autógyártóknak. Ám kiderült, a gyár üzemeltetéséhez a városban nincs elég elektromos kapacitás, és csak hosszabb idő alatt lehetne kiépíteni, ezért az ázsiai cég visszalépett az üzlettől. Az ügy pikantériája az volt, hogy az eladásról a kisteleki önkormányzat úgy dönthetett, hogy sem a lakosság, sem a képviselők nem tudhatták meg az 500 milliárdos projekt beruházójának nevét, illetve a terv részleteit.

Míg hazánkban ennyire egyszerű átnyomni a döntéshozatalon a hasonló beruházásokat, Csehországban komoly botrányt váltott ki egy, a debrecenihez hasonló ügy. A Skoda Dobranyba tervez akkumulátorgyárat építeni, ám a beruházásról szóló döntést elhalasztották. A helyi polgármester is szembement a kormány döntésével. A városvezető Martin Sobotka a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta, nem ellenzi teljes egészében a tervet, de egy környezetkímélő, mértékletes beruházást támogatna, és ennek érdekében komoly feltételeket támaszt.