Április 1-jén Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye tíz háziorvosi ügyeleti telephelyén és nyolc éjszakai ügyeletén is elindul az egységes alapellátási ügyeleti rendszer, és nálunk is az egységes, 1830-as telefonszámot kell majd hívni ügyeleti időben.

Több vármegyében már az új rend szerint működnek, eddig nagyobb problémát Győr-Moson-Sopronból jelentettek, ahol elenyésző azon háziorvosok száma, akik aláírták ügyeleti szerződésüket. A Praktizáló Háziorvosok Szövetségének elnökétől arról érdeklődtünk, hogyan áll ebben a kérdésben Borsod.

- Az Országos Mentőszolgálat nálunk is megkezdte a szervezést, gyűjtik a jelentkezőket, épp a napokban tájékoztatták a háziorvosokat a megyei központi kórházban - tudatta Breitenbach Géza.

Rámutatott arra a polémiára, hogy egyelőre nem teljesen világos az orvosok körében, hogy kötelező-e vagy sem beállni az ügyeleti rendbe, ő mindenesetre úgy látja, hogy a szerződések aláírását "végre kell hajtani", "ezek a játékszabályok jelenleg", fogalmazott.

- A miskolci járásban 130 háziorvos van, jól állunk, zökkenőmentesen fog menni az átállás, nem velünk lesz a gond - vélekedett, hozzátéve azért, hogy tudomása szerint nálunk eddig alig pár háziorvos írta alá a szerződést, de véleménye szerint, amint ezt "egyértelműen elrendelik, akkor nem tudnak majd mást tenni", és belépnek.

Szükség is lesz rájuk, hiszen - amint arra a 28 évig régiós mentőigazgatóként dolgozó Breitenbach Géza is felhívta a figyelmet - nagy területen kell szolgálatot teljesíteni, mivel például Emődön és Szirmabesenyőben is megszűnik az ügyeleti ellátás. Ezekre a településekre is Miskolcról kell majd kijárni. Nagyobb gondok lesznek azokban a járásokban, ahol alig néhány háziorvos látja majd el az ügyeletet.

Rámutatott arra is, hogy alig találni olyan példát a régióban, hogy a háziorvosokat bevonnák az ügyeleti rendszerbe.
- Sokkal inkább a szűrés, a prevenció, a gondozás a feladatuk, a sürgősségi ellátás a mentőszolgálat és a sürgősségi osztályok feladata. A változtatásról mi is csak egy rendeletet láttunk, ami olyan gyorsan született meg, mint a Magyar Orvosi Kamara elsöprése - vélekedett.

A háziorvosok, a célkeresztbe került Magyar Orvosi Kamara (MOK) alapvetően nem bojkottálja az ügyeleti rendszert, de azt elismerik, hogy az alapellátási ügyeleti rendszer reformra szorul - mondta el érdeklődésünkre a MOK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi szervezetének elnöke. Csilek András hozzátette, látni kell azonban, hogy jóval kevesebb nappali és éjszakai ügyeleti pont lesz a vármegyében, a betegeknek távolabbra kell menniük, az orvosokra pedig nagyobb munkateher hárul.

Úgy fogalmazott, a kormánnyal szemben a casus bellit a február végén elfogadott, Látlelet a magyar egészségügyről című dokumentum jelentette, amiben egyebek mellett a szakdolgozói bérek emelését, a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítését, és a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítását követelik.

A kormány kezdeményezésére az Országgyűlés válaszul megszüntette az orvosok kötelező kamarai tagságát. A változtatás értelmében az orvosok a hatályba lépést követő harmincadik napig, tehát március végéig nyilatkozhatnak, megtartják-e kamarai tagságukat. Aki nem tesz nyilatkozatot, annak tagsága a törvény erejénél fogva szűnik meg.
Alig pár nap alatt azonban az aktív orvosok majdnem fele, körülbelül 18 ezren arról nyilatkoztak, hogy a kamara tagja akar maradni - a megyében dolgozó 1800 orvosnak a fele már megtette ezt Csilek András elmondása szerint.