2018. július 16. Valter
Miskolc
13°C / 27°C
Számos országban még nagyobb parlamenti többséget eredményezne a Fidesz választási eredménye
Origo
|
2018. április 16. 21:39
|
frissítve: 2018. április 18. 13:34
Nincs olyan választási rendszer a világon, ahol ne lenne parlamenti többsége a Fidesz-KDNP-nek akkora szavazatarány mellett, mint amit a 2018-as parlamenti választáson szerzett. Nagy-Britanniában, Japánban, Franciaországban vagy más országokban a Fideszénél jóval kisebb szavazói támogatottság mellett, sokkal brutálisabb többséget lehet szerezni.

Az április 8-i választás végeredménye óta gyakran elhangzik ellenzéki részről, hogy a Fidesz-KDNP a kétharmados többségét kizárólag a hazai választási rendszernek köszönheti, és mindez nem történhetne meg a fejlett demokráciákban. Az Origo körülnézett a hivatkozott államokban - a körutazést Kanadában kezdték és Új-Zélandon fejezték be. 

mandatumok.jpg

Észak-Amerikában eltűnt volna az ellenzék

Kanadában legutóbb 2015-ben tartottak parlamenti választást, akkor a Justin Trudeau vezette Liberálisok a szavazatok 39,47 százalékát kapták meg. Mindez 54,43 százaléknyi mandátumra volt elegendő. A kanadai egyéni kerületes rendszerben tehát a Fidesz-KDNP több mint 49 százalékos eredménye is kétharmad, vagy azt meghaladó mandátumszámot eredményezett volna. Mindezt alátámasztja, hogy az észak-amerikai országban legutóbb 1984-ben nyert egy párt akkora szavazataránnyal, mint most a Fidesz Magyarországon. Akkor a Haladó Konzervatívok a mandátumok több mint 74 százalékát szerezték meg.

Az Egyesült Államok esetében nem könnyú az összehasonlítás, mivel ott hosszú évtizedek óta két nagy párt verseng a hatalomért. Így ha az egyikük a szavazatok 49, míg a másikuk az 51 százalékét kapja, akkor az utóbbi könnyedén tud kormányozni. Az USA esetében azt érdemes megnézni, hogy az első és második közötti különbség mennyire erősíti a győztest. 1984-ben Ronald Reagan 18 százalékpontot vert Walter Mondalera, mindez pedig az elektori szavazatok 97,1 százalékát jelentette. A Fidesz győzelmének a lefordítása az amerikai rendszere hasonló fölényt feltételez.

Nagy-Britanniában több mint nyolcvan százalékos mandátumarányt jelentene a Fidesz eredménye

Az Atlanti-óceán túlsó partjára érve Írországban a 2011-es választást érdemes megnézni. A Fine Gael akkor a szavazatok 36,1 százalékát kapta, de a mandátumok 45,8 szerezte meg. Mivel az ír választási rendszer a preferenciális szavazatok miatt meglehetősen bonyolult, de ha ott egy párt 49 százalékot kapna, akkor egy egyenletes területi eloszlást figyelembe véve ki lehet jelenteni, hogy az a mandátumok közel 60 százalékát jelentené a győztesnek.

Nagy-Britanniában az országot választókerületre osztják, mindenütt a győztes jut mandátumhoz. Amennyiben a pártok népszerűsége egy 199 választókörzetre osztott Magyarországon is hasonlóan oszlana meg, mint a jelenlegi 106 választókerületben, akkor ilyen képet mutatna a törvényhozásban a pártok aránya: Fidesz-KDNP – 85,85 százalék, MSZP-P – 7,55 százalék, DK – 2,84 százalék, Együtt, Jobbik, LMP, Független – 0,94 százalék. 2015-ben egyébként a szigetországban David Cameron a szavazatoknak csupán 36,9 százalékát kapta, de ez a mandátumok 50,8 százalékát jelentette.

Franciaországban 72 azázalékot jelentene

Franciaországban szintén többségi, ám kétfordulós rendszer van. Ha valamelyik jelölt az első fordulóban megszerzi a szavazatok többségét és a regisztrált szavazók legalább negyedének szavazatát, akkor győz. Ahol nincs így, ott második fordulót tartanak. Mivel Magyarországon csak egy forduló van, itt csak tippelhetünk. A 106 választókerületben április 8-án mintegy 50 fideszes (47 százalék) győzött úgy, hogy a szavazatok több mint felét kapta. A francia rendszer szerint körülbelül a választókerületek felében tartottak volna 2. fordulót, ha ezekben a Fidesz csak minden másodikban győz, akkor is minimum 72 százaléka volna a parlamentben.

Kisebb szavazatarány és sima többség

Olaszországban kombinált választási rendszer van, a mandátumok 37 százalékát többségi elv alapján, 61 százalékot az arányosság elvén, 2 százalékot pedig a külföldön élők szavazatai alapján osztják szét. Itt 31,76 + 30,03 + 2, azaz 63,79 százaléka lenne a Fidesznek. Szlovákiában csak pártlistás szavazás van, a pártok az eredményükkel arányosan jutnak mandátumhoz a parlamentben, de csak azok, amelyek teljesítik az ötszázalékos bejutási küszöböt. A parlamenten kívül maradt pártokra eső helyeket a sikeres pártok között osztják szét. A magyar parlament a szlovákiai rendszer szerint így nézne ki: Fidesz-KDNP 52,63 százalék, Jobbik 20,81 százalék, MSZP-P 13,19 százalék, LMP 7,4 százalék, DK 5,97 százalék - írta a Felvidék.ma.

Görögországban 2015-ben a szélsőbaloldali Sziríza a szavazatok 35,5 százalékát kapta, de ez 48,3 százaléknyi mandátumra volt elég. A súlyos aránytalanság oka, hogy a helléneknél az első helyen végzett párt automatikusan 50 mandátumot kap, teljesen függetlenül attól, hogy hány szavazatot vert a második helyezettre. Lengyelországban pedig 2015-ben a Jog és Igazságosság a szavazatok 37,58 százalékával a mandátumok több mint 50 százalékát kapta. Egy 49 százalékos párteredmény ott is közel kétharmadnyi mandátumot eredményezne.

Százmilliók ellenzékben

Európát elhagyva a világ legnépesebb demokráciáját is érdemes szemügyre venni. Indiában 2014-ben Narendra Modi Bharatiya Dzsanata pártja a szavazatok 31,3 százalékával a mandátumok 51,9 százalékát kapta. Több mint 201 millió indiai nem a kormánypártra szavazott, míg a kormánypárt csak 171 millió voksot kapott, mégis stabil többsége van a parlamentben. Japánban a tavalyi parlamenti választáson a szavazatok 33,28 százalékával nyertes Liberális Demokrata Párt kétharmados többségbe került, mégsem beszél senki arról, hogy Japán ne lenne demokrácia.

Ausztráliában a 2016-os választáson a konzervatívok a szavazatok 42,06 százalékát kapták, de ezzel sikerült többséget szerezniük a parlamentben. Sorozatunk utolsó állomásán, Új-Zélandon pedig 2017-ben az a példátlan eset történt meg, hogy a nyertes párt a szavazatok 44,45 százalékát szerezte meg, mégsem tudott kormányt alakítani. Ott az egyéni kerületes rendszer a több pártból álló ellenzéket segítette.

A hiba nem a választási rendszerben van

A fejlett, több évszázados hagyománnyal bíró demokratikus rendszerekben tehát számtalan példát találunk arra, hogyan alakulna a parlament összetétele, ha egy politikai erő olyan arányban nyerne, mint nálunk a Fidesz. Azonban nincs olyan ország, amely választási rendszerével nem a Fidesz kormányozna. Ellenben több olyan „európai nagyhatalom" is van, ahol a kétharmadnál még erősebb parlamenti többséggel kormányozna Orbán Viktor miniszterelnök.

Az ellenzéknek tehát nem a választási rendszerrel, hanem saját kudarcával kellene inkább foglalkoznia. Ide tartozik, hogy a Political Capital hétfőn publikált elemzlse szerint, hogy - noha levélben szavazó határon túli magyaroknak a 96 százaléka voksolt a Fideszre - a magas részvétel miatt ez nem befolyásolta a mandátumok elosztását.

Nem

Videótár

Virágos belváros
02:01
2018. július 15.
Földtudományi tábor
01:51
2018. július 15.
Ásatás az M30 as nyomvonalán
02:27
2018. július 15.
Vasárnap időközi választás
02:09
2018. július 13.