Szombat délután osztotta meg egy felhasználó az egyik miskolci csoportban azt a videofelvételt, amin egy vastag, több mint egy méteres, feketének tűnő kígyó tekergőzik a József Attila utcai családi háza teraszának lépcsőjén. Hatalmas termetéből adódóan arra lehetett következtetni, hogy esetleg egy elszabadult mérges kígyó tévedt el. Viszont sok hozzászóló inkább erdei siklónak tippelte. A videó készítője kommentben elmondta, hogy éppen csak a felvétel erejéig jelent meg a kígyó, aztán tovatűnt. 

Korábban az Avason fordult elő olyan eset, hogy egy királypiton megszökött a gazdájától és egy lépcsőházban találkoztak vele a lakók. Ilyenkor a hatóságok Both Zoltán vadállatbefogót szokták riasztani. 

- Azt szoktam javasolni, hogy amennyiben zárt térben és nem a természetben találkozik valaki elszabadult kígyóval, mindenképpen kérjen segítséget a 112 ingyenes segélyhívó számon. Igaz ez minden olyan esetre is, amikor nem vagyunk biztosak benne, hogy mérges kígyóról van-e szó. A diszpécserszolgálat ilyenkor értesíti a megfelelő szakértőt, aki ki tud menni a helyszínre. Általában engem is így szoktak elérni. A helyszínen pedig már a kígyó befogása 2-3 másodperc alatt megvan – nyilatkozta szerkesztőségünknek Both Zoltán vadállatbefogó. 

Sikló is lehet méteres

Elmondta, hogy a siklókra jellemző, hogy a szemük mögött két oldalt a halántékuknál citromságra félhold alakú mintázat látható. Emellett nincs annyira háromszögletű, szív alakú fejük, mint a viperáknak, mivel nincs méregmirigyük. Magyarországon többféle – erdei, kockás, réz, vízi, haragos - sikló őshonos. Egyedül a haragos sikló az, amivel Észak-Magyarországon nem, csak a Villányi-hegységben lehet találkozni. 

- Az ezüstszürke színű erdei siklót egy szakértő kicsit távolabbi fénykép, vagy videó alapján könnyen be tudja azonosítani, ahogy a legtöbb őshonos hazai kígyófajt. Az erdei sikló 180 centiméter hosszúra és két ujjnyi vastagra is képes megnőni. A kertvárosi övezetbe pedig azért megy be, mert része az életterének, hiszen rengeteg rágcsálót talál. Tehát tavasztól őszig találkozhatunk vele a városban is. Ha siklót látunk, nincs vele semmi tennivalónk – magyarázta a szakember. 

- Egyébként pedig, ha muszáj, a helyileg illetékes nemzeti park jogosult elszállítani, mivel, ahogy minden hazai hüllő, az erdei sikló is védett. Szelfizni azonban egy kígyóval se kezdjünk el, mert laikusként nem biztos, hogy meg tudjuk állapítani, hogy veszélyes-e – fűzte hozzá.

Kérjünk segítséget!

Felhívta a figyelmet, hogy nagyon sokan tartanak lakásban engedély nélkül trópusi egzotikus állatokat, amelyek megszökhetnek. Előfordul néha olyan is, hogyha megunják, ugyanúgy, mint a macskákat, vagy a kutyákat, egyszerűen szélnek eresztik őket. Ilyen cselekedetért a rendőrségi eljárás után, több millió forintos bírság, sőt még börtönbüntetés is kiszabható. 2 millió 700 ezer forintos büntetésre már Magyarországon is volt példa hasonló ügyben – tudtuk meg. 

- Egzotikus állatot semmiképpen nem szabad önhatalmúlag megpróbálni befogni, mert az életünkbe kerülhet. A mérges kígyók egyébként félnek az embertől. Csak akkor támadnak, hogyha fenyegetve érzik magukat, mert például elálljuk a menekülési útvonalukat, vagy piszkáljuk őket. Marás esetén a legrövidebb időn belül orvoshoz kell fordulni! A viperában gazdag területeken, ahol az állatok őshonosak, a helyi kórházakban szokott lenni ellenszérum. Viszont egzotikus mérges kígyó marása miatt lehetséges, hogy valamelyik állatkertből, vagy külföldről kell hozatni ellenszérumot, ezért velük mindenképpen érdemes elkerülni a közvetlen találkozást – hangsúlyozta a vadállatbefogó.