Barangolás a művészet világában
ArnyiKA festőműhelyében már sok miskolci felnőtt és gyermek megfordulhatott, hiszen a művészetterápiás foglalkoztató - aki maga is fest, alkot - folyamatosan szervez élmény alapú foglalkozásokat, idén nyáron azonban egy újabb kihívás elé nézett.
Kovács Anikó (ArnyiKA) vizuális és környezetkultúra mestertanár, aki ennek a nyári programnak a megálmodója, szervezője volt, júliusban két turnusban fogadta a gyerekeket. Kimondottan a 10-16 éves korosztályt célozta meg és nagy izgalommal várta a fogadtatást.
ArnyiKA először szervezett nyári napközis tábort - elmondása szerint kísérleti jelleggel. A tábor célja az volt, hogy közelebb hozza a gyermekeket a kortárs képzőművészethez, nemcsak az alkotás révén, hanem a megismerés által is. A terv az volt, hogy megnézik az adott kiállítást és ahhoz kapcsolódóan részt vesznek múzeumpedagógiai foglalkozásokon.
Ezeken az alkalmakon nemcsak tárlatvezetést kaptak a gyermekek, hanem feladatokkal, beszélgetéssel, játékosan, akár zenéléssel is kombinálva betekintést nyerhettek a képzőművészeti életbe. A Miskolci Galéria Rákóczi-háza, a Petró-ház, továbbá a Feledy-ház, valamint a Színészmúzeum voltak a helyszínek, ahová az egy hét alatt ellátogattak a gyermekek. Délelőttönként a kiállítóhelyekben barangoltak, majd a közös ebéd után a festőműhelyben, alkotással folytatták a napot.
Belekóstoltak egy kicsit a művészetterápiába, a zen tangle rajzolásba, készítettek zene témában festményt, de a kollázs, montázs készítéssel is megismerkedtek, majd a struktúra paszta, mint különleges felületet adó anyag is napirendre került. Ezen kívül akvarelleztek is, és mindez egy saját terveik alapján megfestett, dekorált vászon válltáskán jelent meg – sorolta Anikó.
Az egy heti „termést” ebben a táskában vihették haza. A változatos technikák mellett a résztvevő gyermekek megismerkedtek az ország rangos képzőművészeti intézményével, a Miskolci Galériával, és az aktuális, kiállításaikhoz kapcsolódóan tartott foglalkozásokon keresztül közel kerülhettek Miskolc és az ország képzőművészeti életéhez, de a színházművészet, és a zene világából is ízelítőt kaptak, jelmezeket próbálhattak fel, és hangszer bemutatón is részt vettek, ahol ők maguk is zenélhettek.
Szinte szivacsként szívták be az információkat. Egyebek mellett azt, hogy van egy „Szalay Lajosunk”, akiről Picasso ezt mondta 1967-ben: „a világ következő legnagyobb grafikusa valószínűleg egy magyar, akit Szalay Lajosnak hívnak.” Vagy megtudhatták például, hogy Miskolcon volt az első kőszínház az országban. Miskolc tele van csodákkal, csak tudni kell, hogy hol lehet ezeket a csodákat megtalálni. Ebben nyújtott segítséget a gyermekeknek Anikó és az a sok szakember, aki a kiállítóhelyeken várta őket.
Tartalmas, de mégis kikapcsolódást jelentő hét volt, tele izgalmas eseményekkel, ami feltöltötte őket. Egy ilyen hét egész életre szóló meghatározó élményt jelenthet a világ és a művészetek iránt érdeklődő, nyitott fiatalok számára – vélekedett Anikó.
