Ugrás a tartalomra

Hamvazószerdával elkezdődött a nagyböjt

Detzky Anna
Utoljára módosítva
2024. február 14. szerda 14:49
A húshagyó keddet követő hamvazószerdával elkezdődött a 40 napos nagyböjt, amely a keresztény hagyományban a nagyhetet és a húsvétot, azaz Jézus Krisztus szenvedéseinek és feltámadásának az ünnepkörét készíti elő.
Hamvazószerda a Mindszenti templomban. Fotó: magánarchívum

– Az évszázadok során kialakult, hogy a karácsonyi ünnepkört a farsang követi, ami a fesztelen szórakozás, mulatozás időszaka. Ezután következik a nagyböjt, amikor a hívek önmérséklettel, imádsággal, jó cselekedetekkel fölkészülnek a nagyhétre és húsvétra, ami mozgó ünnep – mondta Juhász Ferenc atya, a Mindszenti templom plébánosa. Majd kiemelte, hogy a római katolikus egyházban a nagyböjt hamvazószerdával kezdődik. 

Hamvazószerdához kötődik a hamvaszkodás szokása, amikor a papok a szentmisén hamuval keresztet rajzolnak a hívek homlokára. A hamu az elmúlásra emlékeztet bennünket. Továbbá arra késztet, hogy szembenézzünk az életükkel és a végességükkel. 

– A hamu a halálnak és a megsemmisülésnek a jele. Az első magyar nyelvű szövegemlékünk a Halotti beszéd és könyörgés is úgy kezdődik, hogy „Isa, por és hamu vagyunk.” Felelősen kell gondolnunk a halálra, ezért hamvazáskor a lelkipásztorok azt mondják, hogy „emlékezzél ember, hogy porból lettél és visszatérsz a porba” – ismertette az atya. Aztán hozzátette, hogy aki ezt hittel fogadja, az abban a pillanatban átgondolhatja az életét, annak egyszeriségét, végességét, de mindezt az örök élet összefüggésében. Ugyanis csak az a maradandó, amit szeretettel és feddhetetlenül teszünk ebben a világban. 

A hamu barkából készül

A hamvazószerdán használt hamu az előző egyházi év virágvasárnapján használt barkából lesz. A húsvétvasárnapot megelőző vasárnapon, virágvasárnapon Jézus ünnepélyes jeruzsálemi bevonulására emlékezik az egyház – tudtuk meg

– Az első virágvasárnapon a tömeg úgy fogadta Jézust Jeruzsálemben, mint egy győztes hadvezért. Pálmaágakat lengettek és lobogókat terítettek elé az útra, de alapvetően politikai megváltót láttak benne. Azt várták tőle, hogy megszabadítja őket a római uralom alól. Ennek az eseménynek az emlékére maradt meg az a hagyomány a katolikus egyházban, hogy a hívek, mint a tavasz első termését, barkát lengetnek a virágvasárnapi szentmise körmenetében – magyarázta a plébános. 

Hozzáfűzte, hogy hamvazószerda az a nap, amikor már közeledünk a virágvasárnapi események felé. A barkából készült hamu használata ilyenkor az örök körforgást, a megsemmisülést és az újjászületést, újjáéledést, feltámadást jelképezi. Ahogy más vallásokban – hinduizmus, buddhizmus, törzsi vallások - a testre festett jelek használata üzenetet hordoz, a katolikus egyházban hamvazószerdán a homlokra rajzolt kereszt, éppen úgy. Keresztény embereknél ez a kereszt azt jelzi, hogy valaki belépett a nagyböjtbe és komolyan veszi azt. 

Szigorú böjti nap

A katolikus hagyományban a hamvazószerda és a nagypéntek szigorú böjti nap. Ilyenkor a 14 és 60 év közötti egészséges katolikusok csak egyszer lakhatnak jól a három étkezésből és nem ehetnek húst. 

– Az igazi böjt az, hogyha az étkezési megvonás mellett, lelkileg is odaállunk Krisztus keresztje mellé. Ha megpróbálunk egy kicsit magunkba mélyedni, önvizsgálatot tartani és az embertársainkhoz jobbak lenni – hangsúlyozta Juhász Ferenc atya. – A böjti idő jó lehetőség arra is, hogy az ember kapcsolatba lépjen a saját szervezetével és új, egészségesebb szokásokat, valamint fegyelmezetebb életet alakítson ki. A negyven nap pont elegendő arra, hogy ezek be tudjanak rögződni. Ezáltal sok minden helyrejöhet a böjtölő fizikai, mentális, lelki és szellemi életében is. 

További hírek

Olvasnivaló