Nem riasztó, nem szonár, csak a füleskuvik lármázik esténként az Avason

Mi ez a sípoló hang az Avason?  – a kérdés évről évre előkerül így április-május környékén. Néhány évvel ezelőtt volt, aki tengeralattjáró szonárjának hangját vélte hallani, ebből annak idején országos hír lett. Az elmúlt napokban is megindult a panaszáradat, most csak a zavaró riasztó leállítását kérte lakótársától a Facebook egyik Miskolci vonatkozású csoportjának tagja (a posztot azóta sajnos törölték).

Erről, van szó:

Korábbi cikkünkből is kiderült, valójában csak egy bagolyfajta, a füleskuvik lármázott éjnek évadján. A Mályi Madármentő Állomás vezetője a minap.hu érdeklődésére megerősítette, a hazánkban fokozottan védett madár az elmúlt években egyre határozottabban megjelenik a nagyobb városokban.

– A füleskuvik Magyarország egyik legkisebb bagolyfaja, maximum tíz centisre nőhet meg. A sípoló hang, amire sokan panaszkodnak az pedig a hívóhangja, így hívják egymást a faj egyedei. Ezt szokták rendre összetéveszteni különböző riasztókkal, és igen, 2022-ben erről kezdett el terjedni, hogy tengeralattjáró szonárját hallják az Avason – mondta Lehoczki Krisztián.

A szakember kiemelte, hangja nem keverendő össze a fülesbagoly fiókájának hívóhangjával, ami leginkább hintanyikorgásra hasonlít.

Szóval nem feltétlen gyermekek hintáznak este tizenegykor, ha ezt a hangot halljuk a nyitott ablakon át.

Lehoczki Krisztián kiemelte, bár eredetileg kevésbé tévedtek be a városokba, kifejezetten jó, hogy növelték életterüket. „Mivel ahogy említettem, fokozottan védett madárról van szó, tehát nem olyan nagy baj, ha növekszik az állományuk” – kezdte.

– Lényegesebb ennél, hogy ezek a baglyok kifejezetten rovarevőnek számítanak, mellett maximum kisebb madarakat, rágcsálókat fogyasztanak. Szóval, ha kiskertet vagy közösségi kertet művelünk, kifejezetten jó, ha füles kuvik él a közelben, mert napi több tucat sáskát, tücsköt pusztítanak el, melyek egyébként a növényeket rágják. Cserébe pedig nem kérnek semmit, csupán egy kis toleranciát, hadd jelezzenek már egymásnak a sípoló hangjukkal – részletezte.

Végül hozzátette, érkezett már be hozzá megkeresés, hogy a madármentők szállítsák el egy-egy lakótelepről a kuvikokat, ennek azonban nem tettek és nem is fognak eleget tenni. „Egyrészt nem olyan könnyű őket megfogni, másrészt sérült állatokkal foglalkozunk, harmadrészt pedig mivel védettek, befogásukhoz kormányhivatali engedély lenne szükséges. De a legfontosabb: nem fogjuk be a baglyot, mivel ez az élőhelye. A jegesmedvét sem fogom elvinni a Szahara közepére, mert zavar, hogy a jégtáblán vadászik” – zárta.  

És akkor jöjjön az a bizonyos tengeralattjáró szonár hang:

A füleskuvik
A Magyar Madártani Egyesület honlapja szerint egyébként  a füleskuvik az egyetlen nálunk költő bagolyfaj, amely vonuló. A telet Afrikában tölti. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Költési időben tápláléka rovarokból áll. Tollazata a fa kérgéhez hasonló, ezért jól el tud rejtőzni a fák lombkoronájában. Éjjel aktív. Tollfüleit nyugalmi állapotban lelapítja. Mivel a rovarok száma erősen befolyásolja a költési sikert és a fészekalj nagyságát, ezért a növényvédő szerek csökkentésével, valamint mesterséges költőodúk kihelyezésével növelhetjük az állományt.