Ugrás a tartalomra

Új gavallér hódította meg a miskolctapolcai nőstény hód szívét

Detzky Anna
Utoljára módosítva
2024. június 20. csütörtök 20:31
Néhány hónapja költöztették csak el a medencébe esett hím hódot, de máris megérkezett az utódja.
Eurázsiai hód táplálkozás közben / Fotó: BNPI

Miskolctapolcát nemcsak az emberek szeretik, hanem más élőlények is. Ismét újabb hódlakója van a parkban található tónak. Egészen beköltözésüktől fogva nyomon követtük a hódcsalád életét. Fordulatos történetük most folytatódik, ugyanis június 2-án, kollégánknak, Juhász Ákos fotóriporternek sikerült levideóznia, hogy újra két megtermett hód vette birtokba a csónakázó tavon található szigetet. A környező fákon és bokrokon már látszik is a ténykedésük. 

Tél végén észlelték először olvasóink, hogy hód jelent meg Miskolctapolcán, de akkor még csak éjszakai felvételt sikerült készíteni róla. Az állat rendkívül kíváncsi volt, olyannyira, hogy tavasszal a Barlangfürdő egyik gyerekmedencéjét is meglátogatta. Szabadulási kísérlete közben komoly rongálást végzett a medencében. Végül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának, a Miskolci Állatkertnek és a Mályi Madármentő Állomásnak a szakemberei közösen fogták be és áttelepítették a Hernád mellé. 

Hatalmas a hódállomány

Ezt követően olvasóinktól megtudtuk, hogy a feltételezhetően fiatal hímnek már családja volt és a párja, esetleg a kicsinyei is a tóban maradtak. Bár ezt sem a szakemberek, sem a Barlangfürdő vezetősége nem erősítette meg, de a jelenlegi helyzet ezt látszik alátámasztani. 

Czabán Dávid hódszakértő korábban azt nyilatkozta portálunknak, hogy az egyedül, vagy kölykeikkel maradó anyahódok később új párt választanak maguknak. Továbbá, mivel a hazai hódállomány kissé túlszaporodott, ezért minden talpalatnyi élőhelyet elfoglalnak maguknak a faj képviselői. Éppen ez történt Miskolctapolcán is, ahol úgy tűnik, hogy meg kell tanulnunk az együttélést a mostanra megtelepedett eurázsiai hóddal, amely európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj. 

- Mi egyelőre nem találkoztunk az új hódokkal, mert akkor azonnal intézkednénk. Bár, amikor mi éppen kint vagyunk a csónakázó tónál, ők valószínűleg elfutnak. Egyébként a megrongálódott medence javítása mostanra elkészült, már csak a vízmintára várunk. Amikor megfelelő lesz a vízminta, azonnal megnyitjuk a medencét – osztotta meg szerkesztőségünkkel Németh Judit, a Miskolci Fürdők Kft. ügyvezetője. 

Keresik a jó élőhelyeket

- A párjukat vesztett nőstény hódok akár egyedül is jól érzik magukat, de gyakran előfordul, hogy új társat találnak maguknak. Magyarországon 11 ezres állománnyal rendelkezik az eurázsiai hód. Szinte minden jó élőhelyet elfoglaltak már, ezért, ahol még nincsenek jelen, hamarosan megjelenik egy – mondta kollégánknak Czabán Dávid biológus, ökológus, a Magyar Természettudományi Múzeum hódszakértője. 

- Ugyanis a fiatal hímek saját élőhelyet keresnek maguknak, képesek akár 20-40 kilométert is vándorolni. Újabban már a rossz élőhelyek is sorra kerülnek, például a kisebb csatornák és városi belterületek – fűzte hozzá. 

Hód portré / Fotó: BNPI

A szakember szerint korábban amennyire ritka volt, most annyira túlszaporodott a faj. Éppen ezért egyre több helyen ad ki az illetékes Kormányhivatal, a nemzeti parkkal egyeztetve engedélyt hódok befogására és áttelepítésére, kilövésére, vagy gátjuk elbontására. Befogásra a szaporodási időszakon kívül, október 1. és március 31. között adhatnak ki engedélyt. Az engedély kiadására a kérelemtől számítva 90 napja van a hatóságnak és magát a beavatkozást csak hozzáértő emberek végezhetik.

A fákat érdemes védeni

- A hódok alapvetően nyugis, de vadállatok és inkább éjszaka aktívak, ezért nappal nehezebb találkozni velük. Idővel hozzászokhatnak az emberi jelenléthez. Kizárólag akkor támadnak, ha fenyegetve érzik magukat. Viszont, mint a kontinens legnagyobb rágcsálói, tekintélyes méretekkel rendelkeznek. Akár 80-90 centiméteres testhosszuk, plusz 30-40 centiméteres farkuk lehet. A súlyuk pedig eléri a 30 kilogrammot. A fogaik nagyok, így támadás esetén komoly sérüléseket tudnak okozni - hangsúlyozta a hódszakértő. 

Hódrágta fák a miskolctapolcai csónakázó tónál / Fotó: Juhász Ákos

- Számos védekezési mód létezik a hódok rágó tevékenysége ellen. Fakérget egyébként csak télen fogyasztanak, mert nyáron találnak maguknak elegendő lágyszárú növényt. Viszont egy népes hódcsalád, a maximális négy kölyökkel, egy tél alatt akár százötven fát is képes kidönteni. Gátat azonban nem fognak építeni a miskolctapolcai hódok. Azt csak folyóban, patakban tennék a vízszint szabályozása érdekében, állóvízben nem – ismertette az ökológus. Hozzátette, hogy „hódmenedzsment” címszó alatt rengeteg hatékony védekezést lehet találni az interneten. 

Elmondta, hogy a fák védelmét legjobban körbekerítéssel lehet megoldani. A törzsüket körülbelül egy méteres magasságban és arasznyi távolságban kell körbevenni dróthálóval. Amerikában más módszert alkalmaznak, latex alapú festékbe kevert durva homokkal kenik be a fák törzsét az alsó egy méteren. Bár ez kevésbé környezetkímélő megoldás. A nemkívánatos gátakat nem nagyon érdemes elbontani, mert újraépítik. Inkább a becsövezés javasolt. A partot pedig szintén ráccsal, kövezéssel lehet védeni, de az nagyon sokba kerül. 

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!