Csodás falfestményekkel gazdagodott a püspöki kápolna

1

Teljes bizánci ikonográfiával lett gazdagabb a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye Püspöki Székházának Találkozás-kápolnája. A szentélyt, a Miskolci Egyházmegye védőszentjének, Keresztelő Szent János születésének ünnepén szentelték föl a metropólia főpásztorai. 

A kápolna festését Seres Tamás nívódíjas ikonfestő és munkatársai készítették. Az ikonfestő megfogalmazása szerint a keleti rítusú egyházaknál az ikonok az ábrázolt személy és az imádkozók között közvetítenek. Ajtót nyitnak a nem látható világra, és segítenek az elmélyültebb imádságban. 

A magánkápolnát kora reggel Orosz Atanáz püspök használja, de 8.30-tól kollégáival közös imaórán vesz benne részt. Havonta pedig az egyházmegye papjai is betérnek oda alkonyati vecsernyére – tudtuk meg. 

A találkozás helye

- A miskolci apostoli exarchátus megnövekedésével, 2011-ben neveztek ki püspöknek miskolci székhellyel. Egy évre rá a kápolna lett a püspöki székház szakrális helyisége, amely akkor még csak ikonosztáziont tartalmazott. Mivel szentelésemre, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe kapcsán megkaptam a „Jézus találkozása az öreg Simeonnal” ikont, ezért a Találkozás-kápolnája lett a szentély neve – számolt be a helyszínen Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke. 

-  Másfél évvel később Seres Tamás elkészítette a királyi ajtón az „Örömhírvételt”, amely az angyali üdvözletet ábrázolja. Ígéretet tett rá, hogy később díszítő- és figurális festéssel látja el az egész kápolnabelsőt. Idén a kollégáival vállalta el a munkát, akikkel a nyíregyházi görögkatolikus székesegyházat is kifestették. A terveket együtt fogalmaztuk meg és mindössze öt hónap alatt elkészültek a munkával – fejtette ki. 

Alkotócsoport munkája

A téma kapcsán az alkotócsoport vezetője is említett pár érdekességet a kápolnáról, amelynek festése februárban kezdődött. Saját bevallása szerint a munka gyors kivitelezését annak köszönhették, hogy a csapatuk Nyíregyházán jól összeszokott. Az előrajzolást Seres Tamás ikonfestő végezte, a festést pedig nagyobb részben a kollégái. 

- Díszítőfestéssel tettük szebbé a mennyezetet és figurális festéssel az oldalfalakat. A jelentős keresztény ünnepek és Mária-ünnepek megfestése mellett, az Orosz Atanáz atya által választott szenteket ábrázoltuk. Hátul pedig Szent István király, Szent Hierotheosz püspök és Szent Zotikosz kaptak helyet. Utóbbi a görögkatolikus egyház egyik gyermekvédelmi intézményének névadója – sorolta Seres Tamás. 

- Most helyeztek el a kápolnában a régi fenyőoltár helyett egy új tölgyfa oltárt és az oltárba egy ereklyét is kapszulában. Az oltár famunkáit Bodnár Miklós sajópálfalai asztalos készítette el, aki korábban az ikonosztáz faragását is – egészítette ki. 

Különleges a berendezés

Orosz Atanáz görögkatolikus püspök elmondta, hogy a pünkösd ábrázolását római, a többi ünnepét, mint a karácsony és a Mária-ünnepek – Szűz Mária születése, elhunyta és mennybe vétele - pedig görög minta alapján készítették el. Az északi falon a „Keresztre feszítés”, az „Alvilágba való leszállás” és a „Mennybe menetel” falfestménye látható. A szembe falon pedig a „Találkozás” ábrázolása. A felső sorban a görögkatolikus egyház fontos szentjei tűnnek fel: Aranyszájú Szent János és Nagy Szent Bazil, valamint a 20. századi felvidéki vértanúk – Boldog Romzsa Tódor munkácsi püspök, Boldog Gojdics Pál eperjesi püspök és Orosz Péter szabolcsi származású kárpátaljai pap. 

Hozzátette, hogy mindezt nem arany, hanem kék háttérrel, akrilfestékkel és diszperzióval, szekkó stílusban dolgozták ki. A bútorok szintén különlegesek. A keleti egyházra jellemző sztaszidionok, azaz állópadok találhatók az északi falnál. Ezekben álló helyzetben tudnak támaszkodni a hívek. A faragott trónusszéket pedig Pécsről kapták vissza, amely Papp Antal miskolci püspök széke volt. 

Kísérleteztek a festékkel

- Megtiszteltetés számunkra, hogy kifesthettük a püspöki kápolnát. A munka különlegessége az volt, hogy egy kisebb, intim térben dolgozhattunk. Itt sokkal közelebb vannak az ábrázolások a szemlélőkhöz, mint a nagy székesegyházban. Emiatt a kidolgozás során a részletekre jobban oda kellett figyelnünk. Azonban a kisebb, 4 méter alatti belmagasság könnyebbséget jelentett, mert nem volt szükségünk nagy állványokra – osztotta meg Seres Tamás. 

- Ugyanakkor ügyelnünk kellett a háttér kék színének ízléses megválasztására, mert sötétkéket szeretett volna püspök atya. Viszont nem akartuk, hogy nagyon harsány legyen, ezért több próbafelületet készítettünk, miután sikerült kikísérleteznünk az árnyalatot. A korabeli módszert követtük, amikor többnyire szürke, vagy fekete aláfestésre hordták föl a kék festéket – részletezte az ikonfestő. 

Kiemelte, hogy a kápolna festése kapcsán más kihívások is felmerültek. Mivel nem régen felújított épületről van szó, új vakolat található rajta és korábban már kapott tisztasági festést. Ennek az anyaga meghatározó volt. Így ehhez hasonló festékeket tudtak csak használni, ami eltért attól, mint, amit megszoktak. Szempontként merült fel, hogy matt és kismértékben tisztítható legyen a festett fal. A természetes pigmentek alkalmazása mellett döntöttek. Zárásképpen elárulta, hogy a következő munkájuk a debreceni görögkatolikus főszékesegyház díszítőestése lesz, amelynek tervei már készen vannak.