Egyre több madár hagyja el a költözést, amiről mi is tehetünk
Ahogy változik az emberi környezet, az hatással van a körülöttünk lévő élővilágra is. Bár nem bizonyított, hogy a klímaváltozás kizárólag a környezetszennyezés következménye, de a kutatók vizsgálják, hogy mindez, hogyan hat a költöző madarakra.
- A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárásváltozást mindannyian a saját bőrünkön érezhetjük. Viszont ez leginkább csak az elmúlt hat-hét évben gyorsult fel. Ehhez képest a madarak viselkedésében bekövetkező változások minimálisak. Ez alapján nem lehet azt kijelenteni, hogy a klímaváltozás hatására állomány-, faj-, vagy országos szintű változás következett volna be – mondta Orbán Zoltán madarász, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.
Hozzátette, hogy vonulás alapvetően genetikai meghatározottságú ösztönös viselkedés, amelynek változása lassabban következik be. A gyors környezeti változás azonban néhány évtized alatt érzékelhető evolúciós változást eredményezhet. Tehát az a feltételezés, hogy hosszú távon a klímaváltozás befolyásolni fogja a madarak vonulását.
A lakosság segíti a kutatást
- Gyakoribbá válhat bizonyos madárfajoknál az áttelelés. Néhány fajnál – barna réti héja, fehér gólya, gémek, kócsagok – ez már meg is figyelhető. Azonban erről a jelenségről 30-50 év múlva lehet csak tudományos igényű, átfogó következtetéseket levonni. Ezért hirdetünk meg mi is egyre több lakosságot bevonó felmérést évről évre, ahol ezt monitorozzuk. A tendenciákat pedig 3-5 éves periódusokban lehet nyomon követni – magyarázta a szakértő.
Hangsúlyozta, hogy mivel ez nagy mennyiségű állatot érint és az evolúciós alkalmazkodás része, ezért ebbe az embereknek nem szabad beleavatkoznia.
- Kifejezetten káros lehet például egy-egy regionális állomány számára, ha elkezdik etetni a vonuló vízimadarakat. Onnantól kezdve az állatok a mesterséges táplálékbázisra építenek. Tipikusan ilyenek lehetnek például a hattyúk, vagy a gólyák, amelyek nem egyszer jégbe fagyva végzik. Még, ha ilyet látunk, akkor sem feltétlenül kell közbeavatkoznunk, hiszen a ragadozók és dögevők számára táplálékot jelentenek télen a tetemek – állította a madarász.
Gátolhatjuk a szelekciót
Elmagyarázta, hogyha nem mentjük meg ilyenkor a madarakat, azzal támogatjuk a legjobban a természetes kiválasztódást. Vagyis azt, hogy a legéletképesebb egyedek szaporodjanak és a legelőnyösebb tulajdonságok öröklődjenek tovább.
- A madarak felé az egyetlen valós segítség télen az énekesmadarak etetése. Ilyenkor teljes egészében képesek vagyunk a természetes viszonyokat modellezni és közben nem változtatjuk meg vele az énekesmadarak életmódját. Állati zsiradékkal, magvakkal, gyümölccsel és bogyókkal a természetes magraktárokat utánozzuk – támasztotta alá.
Kijelentette, hogy a legtöbb énekesmadár nem egy helyről gyűjti be a téli táplálékát sem, ezért tévhit, hogy nem szabad a tél közepén abbahagyni az etetést. Ez csak akkor igaz, hogyha nincs a közelben másik etetőhely, vagy táplálékforrás. Továbbá a tél leghidegebb napjait éljük és egyik napról a másikra fejezzük be az etetést.
