Kiállítások, zenei koncertek, nyitott templomok, közösségi napok – közel félszáz program várja az érdeklődőket szeptemberben a második Miskolci Ars Sacra Fesztiválon. A rendezvény fontosságáról, tematikájáról hétfőn, a miskolci városháza dísztermében beszéltek a szervezők.
Veres Pál, Miskolc polgármestere elmondta, a programsorozatot az elmúlt évihez hasonlóan támogatja Miskolc. Több eseménynek a városháza épülete ad majd otthont.
– Én különösen büszke vagyok arra, az a szellemiség, amit az Ars Sacra Fesztivál képvisel, otthon van Miskolcon. A tavalyi év bizonyította, hogy a miskolciak értik, és igénylik azokat az értékeket, amelyekkel a fesztivál rendelkezik, és amelyet közvetít és képvisel – hangsúlyozta a városvezető.
Várhelyi Krisztina, a miskolci rendezvény főszervezője emlékeztetett, tavaly a fesztivál kilenc napja alatt ötven programon tizenhat iskola, negyven egyházközség és több mint ötszáz előadóművész, vagy alkotó szerepelt teltházas rendezvényeken. A programokat pedig tízezernél is többen látogatták.
– Amikor elkezdtük szervezni az ideit, kicsit meg is torpantunk, tudjuk-e a 2023-as programokat überelni, abban azonban már a szervezés kezdetekor biztosak voltunk, hogy hasonlóan nagyszabású rendezvényben gondolkodunk idén is – mondta el a főszervező hozzátéve: társai hasonlóan bizakodóak, nagy elánnal vetették bele magukat a munkába.
Idén még érdekesebb és tartalmasabb programokat sikerült összeállítani a szervezők szerint. A zene, a képzőművészet, az irodalom és a népművészet mellett egy új művészeti ág, az építőművészet is bekapcsolódik. Juhász Ferenc, a Miskolci Ars Sacra Fesztivál védnöke kiemelte, tavaly mottójuk a Zsoltárok könyve nyomán a „Keresd a békét” volt, idén pedig „Az igazság békét teremt” a fő mondanivalója a fesztiválnak Ézsaiás próféta könyve alapján.
– Bár háború van, és fegyverek ropognak, és akár háztetőkről is tömegbe lőnek, vagy célzottan is, azért a múzsáknak nem szabad hallgatni, mert ha van valami, ami legyőzi a fegyvert, a háborút, az indulatokat, a haragot, a gyűlöletet, vagy a megveszekedett versenyt, az éppen a művészet – hangoztatta.
Ezt követően a rendezvény a szakrális programjainak szervezője szólt a formálódó fesztiválról. Seresné Horváth Zsuzsanna elmondta, bár a részleteket a nyár folyamán egy későbbi időpontban, ugyancsak sajtótájékoztatón fogják ismertetni, általánosságban azért megemlített néhány sarokkövet az idei programokról.
– Sokan szokták kérdezni tőlem, hogy mi a különbség egy általános fesztivál és az Ars Sacra között. Én azt szoktam mondani, hogy ezt a rendezvényt az különbözteti meg a többitől, hogy itt az első perctől az utolsóig érezni Isten jelenlétét, érezni, hogy velünk van. Ennek megfelelően biztos, hogy idén is megszervezzük a városi zarándoklatot, melynek folyamán felkeressük Miskolc minden templomát, mint ahogy rengeteg templomban lesz majd művészeti és kulturális program. De a fesztivál helyszíne lesz a Zenepalota és a Művészetek Háza is – mondta el Seresné Horváth Zsuzsanna.
Végül Dragonics Márta, az Ars Sacra Fesztivál kuratoriumi elnöke szólt, aki méltatta a miskolci szervezők munkáját. „A fővárosban is felfigyeltünk a miskolci programok színvonalára, mondtam is valaki kérdésére: olyan, mintha Miskolc csak arra várt volna, hogy legyen náluk is Ars Sacra fesztivál. Ezt mutatják a tavalyi programok” – kezdte.
A kuratóriumi elnök is kitért zárásként a fesztivál fentebb már idézett mottójára. „A BÉKÉT A FÖLDÖN, melyet az összes emberek a világon minden időben óhajtottak, nem lehet másképp megteremteni és megszilárdítani, mint csak az Istentől alapított rend szent megtartásával – mondta 1963-ban XXIII. János Pápa. Ennek megtalálásához segít hozzá minket az Ars Sacra Fesztivál. Mert a művészet az alkalmas arra, hogy láthatóvá tegye a láthatatlant, hallhatóvá azt, amit nem lehet hallani. Minden művészeti alkotásnak üzenete van, és ezeket az üzeneteket egy nyitott szív meg tudja hallani” – jelentette ki Dragonics Márta.
A Miskolci Ars Sacra Fesztivál szeptember 13. és 22. között várja az érdeklődőket.
(Címlapkép: Pillanatkép a 2023-as Ars Sacra Fesztivál zárásáról. Fotó: MiNap-archív/Mocsári László)