Vármegyénkben bújt meg a széppróza atyja

Jókai Mór író az 1848. március 15-ei események után, felesége helyi kötődései miatt, a mai Kazincbarcikai járásban, Tardonán lelt menedékre. Az ott töltött időszak emlékeit máig őrzi a Jókai Mór Emlékszoba és Tájház kiállítása, valamint a tardonai református templom falán található emléktábla. 

- Jókai számára a búvóhelyet felesége Laborfalvi Róza intézte. Maga ment érte Világos várához és hozta el Tardonára, 1849. augusztus 19-én, ahol decemberig maradt – mondta el érdeklődésünkre Pál Lilla néprajzkutató, a tardonai Jókai Mór Emlékszoba és Tájház közművelődési munkatársa. 

- Rózának Telepy György ajánlotta Tardonát, akinek saját háza volt a faluban, hiszen felesége Csányi Zsuzsanna színésznő két testvére is itt élt. Telepy fia, Károly, aki a fiatalok seregében szolgált, de megbetegedett, már 1848 szeptember végétől Tardonán tartózkodott nevelőanyja társaságában. Laborfalvi Róza emellett is ismerhette Tardonát, hiszen Benke Judit néven született Miskolcon, és egy kereszttestvére, Palóczy Judit élt a faluban, aki a helyi jegyző felesége volt – ismertette. 

Regényeiben is feltűnik

Beszámolt róla, hogy az író tardonai időszakának részletei visszaemlékezésekben, naplókban és Jókai Mór könyveiben maradtak ránk. Részletezte, hogy fontos információkat tartalmaz Telepy Károly naplója, a miskolci Szűcs testvérek (Sámuel, Lajos, és Miklós) naplói, Jókai és felesége levelezése, valamint Csányi Zsuzsanna levelezése. 

Kiemelte, hogy a faluban tartózkodásának ékes emléke a Jókait álruhában bemutató festmény, amit Muraközy János festett Tardonán. Abban a stüszi vadász jelmezben ábrázolja az írót, amit Telepy György szerzett számára a Nemzeti Színházból. Az eredeti kép a kecskeméti Ráday Múzeumban látható. 

Megihlette a táj

- Jókai név szerint is említette Rácz Endrét a helyi református lelkészt, akivel jó barátságot kötött, kedvelt közös időtöltésük volt a sakkozás. Emellett sokat barangolt a Bükkben, gyakran felkereste a szentléleki pálos kolostorromot, az Örvény-követ, az Odvas-követ és a Buzgó- követ. A táj megihlette, ezekről ír "A barátfalvi lévita" és "A tengerszemű hölgy" című regényeiben. Sétái során akvarell tömbjét is magával vitte, mivel tehetséges festő volt és a festésre sok időt szánt. A legendák szerint a Tardona patak mellett kis malmokat faragott, amit vízre tett – árulta el a néprajzkutató. 

- Fontossá vált számára szállásadója Csányi Béni földesúr, Bodolay Sámuel, Szent-Imrey Pál földesurak és Vályi-Nagy Sámuel jegyző is. Tudjuk azt is, hogy például Bánhorváton, a mai Bánhorvátiban is járt több alkalommal a Platthy-kastélyban Vladár Józsefné Lónyay Karolinánál – tette hozzá. 

Sokakat vonz a településre

Jókai azok közé az írók közé tartozik, aki még ma is vonzza az embereket. A tardonaiak büszkék rá, hogy őseik elrejtették őt, az önkormányzatnak pedig kiemelt kulturális feladat az bujdosók emlékének őrzése. A tájházat Jókai Mór miatt több százan keresik fel egy évben, ahol tárlatvezetésen és rendhagyó órákon is részt vesznek. A látogatók életkora pedig az általános iskoláskorúaktól a nyugdíjasokig terjed – osztotta meg a szakember. 

Mindemellett idén Jókai 200 emlékév is van, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Ugyanis az írófejedelem 1825. február 18-án született.