Ugrás a tartalomra

A jogász válaszol: A sértett jogai a büntető eljárásban

dr. Strassburger Gyula ügyvéd
Utoljára módosítva
2024. november 30. szombat 16:00
Miskolci olvasónk keresett meg levelével, melyben leírta, hogy betörtek a lakásába, és számos vagyontárgyát eltulajdonították. A tettes elleni büntető eljárás folyamatban van. Kérte levélírónk, hogy tájékoztassuk arról, milyen jogok illetik meg őt sértettként az eljárásban.
Képünk illusztráció / Fotó: Getty Images

A sértett jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeken jelen legyen, betekintsen az eljárás irataiba, és információt kapjon a büntetőeljárásról, beleértve jogait és kötelezettségeit is. Ezeket a jogokat a sértett a büntető eljárási érdekek figyelembe vételével, a törvény keretei között, és a hatóságok engedélyével gyakorolhatja, Ezen túl a sértett indítványokat tehet bizonyítási cselekményekre, például szakértő kirendelésére vagy tanúk meghallgatására. Ezeket az indítványokat a nyomozó hatóság bírálja el, de nem kötelesek azoknak helyt adni.

A sértett panaszt tehet az ügyész vagy nyomozó hatóság döntéseivel szemben, például ha a feljelentést elutasítják, vagy a nyomozást megszüntetik. A sértett jogosult kérni a bűncselekmény következtében felmerült költségek megtérítését is, például tanúkénti megjelenés esetén. Kérheti, hogy tájékoztassák az elkövető szabadon bocsátásáról vagy egyéb fontos eseményekről, amelyek őt érintik. A vádbeszédet követően felszólalhat, ahol kifejtheti véleményét a bűncselekményről és a vádlott megbüntetéséről. Kiemelt jelentőségű ügyekben a felszólalását nem szakíthatják félbe.

Fontos sértetti jog, hogy a büntetőeljárás során közvetlenül érvényesítheti polgári jogi igényét, amely a bűncselekmény következtében keletkezett kárra vonatkozik. Ezt a büntetőeljárás során, a vádirat benyújtását követően teheti meg, egészen a bírósági határozathozatalig. A polgári jogi igény érvényesítésének feltétele, hogy az igény közvetlen okozati összefüggésben álljon a bűncselekménnyel, amely a vád tárgyát képezi. Ez azt jelenti, hogy a sértett kárának közvetlen következménye kell, hogy legyen a bűncselekmény. A büntetőeljárásban a bíróság dönthet a polgári jogi igényekről is. Ha azonban az igényt nem tudják elbírálni, vagy ha az eljárást megszüntetik, akkor a sértett jogosult arra, hogy magánjogi igényét külön polgári perben érvényesítse.

A sértettnek vannak azonban kötelezettségei is az eljárásban: megjelenési kötelezettség terheli, vagyis köteles megjelenni az eljárási cselekményeken, ha azt a hatóság előírja. Emellett be kell jelentenie lakcímének változását is. Továbbá, tanúként való közreműködési kötelezettsége is van, azaz, ha a sértettet tanúként idézik meg, kötelezően részt kell vennie a kihallgatáson.

 

További hírek

Olvasnivaló

 

Programok

Jelenleg nincsenek programok!