A Parkinson-kór névadója James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1755-ben, április 11-én született – nevéhez fűződik a vezető tünetek leírása. A világnap alkalmából Balázs Nóra, a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa osztotta meg közleményben szerkesztrőségünkkel a legfőbb tudnivalókat a világszerte nagyjából 10 millió embert érintő betegségről.

"A Parkinson-kór esetén egy bizonyos fajta fehérje-lerakódás teszi tönkre az idegsejteket, azok visszafordíthatatlan pusztulását okozva. Egy krónikus, előre haladó folyamat, amely elsősorban mozgászavar formájában jelentkezik, de ezen kívül számtalan más tünet megnyilvánulásában is találkozhatunk vele. Az Alzheimer-kór után a 2. leggyakoribb neuro-degeneratív állapot, amely főként a férfiakat érinti. A betegség nem gyógyítható, de gyógyszeres vagy egyéb, eszközigényes terápiával lassítható vagy kezelhető" – mondta Balázs Nóra.    

Jellemző tünetei

Legjellemzőbb tünet az izmok elmerevedése, a mozgás lassulása, valamint a remegés. Ez a három fő vezető tünet az állapot alapkritériuma, melyek aránya nagy változatosságot mutat. Kezdetben enyhébb merevség jellemző a végtagokra, amely többnyire féloldali jellegű és csak kis mértékben befolyásolja az egyén mindennapjait. Ez az állapot a betegség előrehaladtával fokozódik és szimmetrikussá válhat. Ekkor már megjelenhet egy nagyon veszélyes tünet, a tartási instabilitás, melynek következtében a beteg sokkal könnyebben botlik meg vagy esik el - számolt be.

Szintén későbbi tünetként jelentkezhet a járás lefagyása, melynek következtében a beteg lépni szeretne, de nem tud, illetve előfordulhatnak vérnyomáseséssel járó állapotok is. Minél hosszabb a betegség lefolyása, annál nagyobb az esélye a demencia megjelenésének is - fűzte hozzá. 

Hozzátette, hogy a betegség más alformákban is jelentkezhet, amely eléggé megnehezíti a diagnózist. A fő vezető tünetek mellett ugyanis vannak kevésbé ismert, de szakmailag elég fontos jelek: ilyen például a bélrendszeri panasz – székrekedés, vizelési nehézség –, a szaglás elvesztése és a vérnyomás-ingadozás. Gyakoriak lehetnek az alvászavarok, hangulatzavarok, továbbá kialakulhat depresszió is. A betegség előrehaladásával megjelenhetnek kognitív zavarok is, például demencia, viselkedésváltozások vagy agresszió.

Általánosságban 11-12 év alatt következik be a jelentős életminőségromlás és a komoly mozgáskorlátozottság. Egy idő után a gyógyszeres terápia is hatástalanná válik, és épp ez lesz az, amely mozgástüneteket okoz a betegnél - emelte ki. 

A Parkinson-kór és a számok

A Parkinson-kór másfélszer több férfit érint, mint nőt. A férfiaknál némileg lassabb a lefolyás, mint a nőknél, akiknél gyakoribb a rosszabb reakció a terápiára. Mindezek hátterében állhatnak hormonális hatások, illetve életvitelbeli különbségek is. A Parkinson-kórral diagnosztizált betegeknek mindössze 4 százaléka 50 év alatti, 50 év felett azonban egyre nő a betegség előfordulása. A fiatalabb korban jelentkező esetek többnyire öröklött genetikai tényezőkre vezethetők vissza. A rendszeres fejsérülés szintén felelőssé tehető a betegség kialakulásáért, nem véletlen, hogy a boxolóknál, akik rengeteg ütést kapnak a fejükre, jóval gyakrabban alakul ki Parkinson-kór vagy szindróma, azaz a Parkinson-kór tüneteit mutató kórállapot - tudatta a neurológus. 

Parkinson-szindróma is van? 

Általában Parkinson-kórként beszélünk erről az állapotról, ám ez valójában nagyon sok betegséget takar. A klasszikus betegség, ami mindenki számára ismert, az a Parkinson-kór, melynek jellegzetes tünetei a fentebb említett mozgáslassulás, remegés, izmok elmerevedése. Ezen kívül megkülönböztetünk számos hasonló, de jóval kevésbé uralható betegségcsoportot, az úgynevezett Parkinson-szindrómákat, amelyeknél valamilyen extra tünet tapasztalható, amely a típusos lefolyástól eltér - magyarázta Balázs Nóra. 

A szindrómák sokkal gyorsabbak és agresszívabbak. Esetükben sajnos nem igazán áll rendelkezésre semmilyen kezelési lehetőség, legfeljebb a környezetnek lehet tanácsot adni arra vonatkozóan, hogy hogy érdemes átalakítani például a lakhelyet, mire kell figyelni. Van olyan betegségforma, amelyben gyakoriak az elesések, van, amelyben folyamatos vérnyomás-esések lehetnek, és akad olyan is, amelynél pszichiátriai problémák jelennek meg. Alapvetően ezeket a tüneteket próbálják meg kezelni a szindrómáknál - tudtuk meg. 

A differenciálás kezdetben nagyon nehéz, ugyanis erős átfedés van a két állapot között. Ami segíthet, az az, hogy a szindrómák esetén a rendelkezésre álló tüneti terápiák hatástalannak bizonyulnak, a típusos Parkinson-kórra adott gyógyszerek nem váltják ki a megfelelő választ. Ha erős a gyanú, hogy nem Parkinson-kórról, hanem szindrómáról van szó, a neurológiai vizsgálat mellett egyéb eszközök is segítik a szakorvosokat a pontos diagnózisban - hangsúlyozta.

Fontos a korai kivizsgálás

A Parkinson-betegek kezelésénél egyénre szabottan kell megtalálni azt a terápiát, ami neki a legmegfelelőbb. Kezdetben a kevesebb gyógyszerre is jobb a szervezet válasza, illetve az orvosok időben fel tudják készíteni a betegeket, hogy mi várható. Követni lehet a páciens állapotát. és az orvosok ki tudják választani a számukra ideális terápiát - fejtette ki

Jelenleg a gyógyszeres tüneti terápiák mellett néhány eszközös lehetőség is rendelkezésre áll, amelyekkel életminőséget befolyásoló eredmények érhetők el. Ilyen például a „mélyagyi stimuláció” néven ismert agyi beavatkozás, amikor elektródákat ültetnek a beteg meghatározott agyrészéhez. Ezzel az eljárással javítható a görnyedt tartás, a járási zavar és a remegés is - részletezte. 

Mivel a betegségnél megjelenhet szellemi hanyatlás is, ezért nagyon fontos, hogy ennek elejét vegyük például szójátékkal, keresztrejtvénnyel, olvasással, tanulással és egyéb mentális igénybevételt jelentő gyakorlatokkal. A társbetegségeket – például a szív- és érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, cukorbetegséget – is megfelelően karban kell tartani annak érdekében, hogy megakadályozzuk egyéb szövődmények kialakulását - zárta a szakember.