Még zöldebb a szomszéd ünnepe?
Csütörtökön a töklámpások imbolygó fénye táncolt a különböző közösségi terek falán, míg pénteken a sírkertekben kihelyezett mécsesek emlékeztettek elhunyt szeretteinkre. Egy időszak, két különböző ünnep. Bár nem tartozik a magyar kultúrkörhöz, egyre többen ápolják a Halloween hagyományait is hazánkban. Ám nem ez az egyetlen olyan ünnep, aminek szokásait átvettük, több olyan jeles nap is van, aminek tartalma vagy lényegesen megváltozott mára, vagy csak a huszadik század végére ért el hozzánk. A fő kérdés: miért vonzóak számunkra ezek az ünnepek? Egyáltalán mi az ünnep fogalma?
A téma kapcsán Kotics József egyetemi docenst, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének oktatóját kérdeztük. A professzor úgy véli, ahhoz, hogy a más kultúrkörökből átvett ünnepek kérdésével foglalkozhassunk, elsőként meg kell vizsgálni, hogy az egyes társadalmak számára mit is jelentenek az ünnepek.
- Minden kultúra összeköti a múltat a jelennel, ehhez pedig az ünnepeket használják fel. Emellett a tradicionális társadalmakban nem egyének ünnepeltek. A kiemelt napok a közösségek minden tagját érintették: ha eljött a megszokott dátum, ünnepelni kellett. Ezek alapvetően egyházi, népi és családi események voltak – fejti ki Kotics József, aki szerint
manapság a legtöbb ünnep az egyén igényeit elégíti ki.
Megmozgatják az ember fantáziáját: tűztánc, kelta mesék, beöltözés, ijesztgetés. Bárhogy is körítjük, az élmény és az önkifejezés áll a Halloween középpontjában is. Emellett az antropológus szerint fontos a vizuális élmény. Másfelől ezek az ünnepek kommercializálódnak, elüzletiesednek: kereskedelmi áruvá válnak. Érdekes kérdés, hogy ez a tendencia mennyire képzi le a társadalom eltolódását az individualizmus felé.
- Az adott kultúrkörben korábban nem ismert ünnepek, mint például nálunk a Valentin nap vagy a Halloween a globalizációs hatások miatt megváltozott társadalmi igények révén adaptálódtak Magyarországon. Egyszerűbben fogalmazva: a nyugat-európai értékrend és minta egyre nagyobb teret nyer nálunk is. A 90-es években, egy németországi utam során egy ottani kollégám érdeklődött, hogy nálunk hogy néz ki egy Halloween. Nekem fogalmam sem volt, miről beszél. Ott akkoriban már természetes volt ezt ünnepelni, nálunk csak nagyjából tíz évvel később jelent meg markánsabban – mondja Kotics József.
A globalizációs folyamat felgyorsulásában pedig döntő szerepe van az internetnek és a telekommunikációs forradalomnak.
- Széles körben ismerjük meg más kultúrkörök ünnepeit, és mindig lesznek, akik szívesen kísérleteznek valami újjal, izgalmassal. Nem az Egyesült Államokban adják ki az utasítást, hogy át kell venni az ő értékrendjüket: a globalizálódás és az egyéni igény áll az ilyen folyamatok mögött – véli az egyetemi docens.
Vannak olyan dátumhoz vagy időszakhoz kötött akció jellegű események is, amik szintén széles körben elterjedtek. Ilyenek például az október 1-én tartott No Bra Day, avagy melltartómentes nap, illetve a mostanság esedékes száraz november (egy hónap alkoholmentesen), a No-Shave November (borotválkozás mentes november) vagy a movember is, melynek „ünneplői” vállalják, hogy egy hónapig növesztik a bajszukat. Ezek a kezdeményezések eredendően valamilyen társadalmi szerepvállalásra ösztönzik az embereket, Kotics József szerint viszont egyelőre nem nevezhetőek ünnepnek.
- Itt is adaptációs mechanizmusról van szó, kérdés azonban, hogy meg tudnak-e felelni a korábban említett kritériumoknak: képesek-e kellő társadalmi támogatottságot maguk mögé állítani, elég attraktívak, elég látványosak-e, nyújtanak-e kellő élményt? Szerintem ezek egyelőre szűkebb dimenziót érnek el – húzza alá a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének oktatója.
