Hazájában ősi kelta ünnep, nálunk divathullám a Halloween

Ma már a legtöbb magyar embernek Halloween jut az eszébe október 31-ről, pedig Európa nagy részén évszázadok óta ezen a napon ünneplik a reformáció emléknapját. Ezt követi november 1-jén mindenszentek ünnepe, amely lényegében a november 2-ai halottak napja előestéje lett az elmúlt évszázadban. Nem véletlen, hogy az évnek erre az időszakára tehető ez az ünnepkör, amikor az őszi betakarítást követően a természet is nyugalmi időszakához ér. Egyre rövidebbek a nappalok és a nap második felében egyre több időt töltünk sötétségben. Ilyenkor emlékezünk halottainkra és többet gondolunk a túlvilágra, ami minden történelmi korban számos népcsoport számára fontos kérdéseket vetett fel.

Jól jön a kereskedőknek

- A Halloweent, a Valentin naphoz hasonlóan amerikai hatásra vettük át és hozzánk már csak felszínesebb, a fogyasztói kultúra és kereskedelmi dömping által átmosott verziója jutott el, mint egy divathullám. Ezt erősíti a hollywoodi horror filmek és misztikus történek sokasága, amelyek szintén népszerűek manapság. Viszont a Halloween gyökerei még a kereszténység előtti korokhoz, a kelta, ír, illetve angolszász túlvilághitig és halálkultuszig vezetnek – nyilatkozta portálunknak Viszóczky Ilona, a Herman Ottó Múzeum néprajzos muzeológusa. 

- Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriuma alapján mondhatjuk, hogy az ősi kelta világban abban hittek, hogy október végén visszatérnek a holtak szellemei. Hiedelmeik szerint a kísérteteket illő előkészülettel kellett várni, mert beköltözhettek az élőkbe. Azért, hogy összezavarják őket, rémisztő, csontvázszerű figuráknak, boszorkányoknak, túlvilági és alvilági lényeknek öltöztek be, hogy így elkerüljék az ártó szellemek figyelmét. A Halloween a morbid tréfák ünnepe is, amit Észak-Amerikában ír telepesek honosítottak meg az 1840-es években. Máig fontos ünnep, ahogy Nagy-Britanniában úgyszintén – fejtette ki. 

Amerikában egy hónap

A halottak tisztelete más kultúrákban jelentősen eltér a hazai hagyományoktól. Megtudtuk, hogy egyes régiókban szinte egy teljes hónapig ünneplik. A nagyobbak és a kisebbek egyaránt beöltöznek szörnyeknek, sok helyen még a házakat is feldíszítik ijesztő dekorációval. Töklámpást faragnak és a gyerekek házról házra járnak édességet gyűjteni, valamint csínyeket követnek el. 

Hozzátette, hogy Közép-Kelet-Európa a 2000-es évek első évtizedétől vette át az Egyesült Államoktól a Halloweent, de az eredeti gondolatisága lefoszlott róla. Nálunk ez a külsőségekben, annyiban nyilvánul meg, hogy szörnynek öltözve jelmezes partikat rendeznek. A gyerekeknek pedig töklámpás faragó kézműves és más foglalkozásokat tartanak, különösen az angol nyelv tanulásához kapcsolódva. 

Saját szokásaink is ősiek

- A felszínesség valószínűleg annak tudható be, hogy a keresztény Európában és a magyar paraszti kultúrában megvolt a halottakra való emlékezésnek a rendje. Amikor egy családban eltávozott valaki, akkor a helyi közösség segítette a családot a hagyományokat követve. Otthon felravatalozták a halottat, megjelentek mellette a sirató asszonyok és virrasztottak. A temetés után pedig halotti tor keretében emlékeztek az elhunytra. Ezek a szokások a második világháború előttig, sőt nyomaikban napjainkig megmaradtak a falvakban. Bár ma már a búcsúztatás és a temetési szertartás a ravatalozóban és a temetőkben történik – foglalta össze a néprajzkutató. 

Beszámolt róla, hogy a halottat túlvilági útjára felkészítő szokásokat, a közösség ehhez kapcsolódó cselekedeteit és hiedelmeit, a gyász megtartásának szabályrendszerét az átmeneti rítusok között vizsgálja a néprajztudomány. A magyar hagyományok áttekintését nyújtja Kunt Ernő "Az utolsó átváltozás: a magyar parasztság halálképe" című munkájában. 

Luca napjához hasonló

- Méltó, olyan több generáción átöröklődött helyi hagyomány, hogy mi mindenszentekkor és halottak napján emlékezünk a családban korábban elhunyt hozzátartozóinkra, ami még a változásokat is túlélte. Ebbe a Halloween nem illeszkedik bele, ezért nem gondolnám, hogy attól kell tartani, hogy kiszorítja a halottak napjához fűződő szokásainkat – jelentette ki. 

Felhívta rá a figyelmet az etnográfus, hogy a magyar népszokások és hiedelmek között a Halloween-hez hasonló gonoszjáró nap a december 13-ai Luca napja, amikor szintén a boszorkányok ártó cselekedetei ellen igyekeztek különféle praktikákkal védekezni a Magyar Néprajzi Lexikon leírása szerint.