Rómeó és Júlia a Miskolci Nemzeti Színház új évadában

201. évadát kezdi a Miskolci Nemzeti Színház. A 2024-2025-ös szezon izgalmasnak ígérkezik Miskolcon: Rómeó és Júlia, opera-ősbemutató, Az üvegcipő folytatása, és számos emlékezetesnek ígérkező előadás várja a város színházszerető közönségét.

A direktor több szempontból is „rendhagyónak” nevezte a 2024-25-ös évadot megnyitó társulati ülést köszöntőjében. Messziről indított, amikor kifejtette, hogy a Miskolci Nemzeti Színház „egyik alapvető ereje” a közösségépítésben rejlik. Ezen a területen számos sikert könyvelhettek el az elmúlt években Béres Attila meglátása szerint. Közösségeket pedig úgy lehet építeni – fejtegette az igazgató –, hogy vannak „abszolút értékeink”. Ilyen például, hogy a miskolci teátrum kétszáz éves.

De ilyen abszolút értéknek nevezte Guzi Blanka olimpikont is, aki elfogadta a színház meghívását a társulati ülésre. A Párizsban negyedik helyet elérő, DVTK-s öttusázót szűnni nem akaró taps fogadta a színházban. Béres Attilától egy egyéves bérletet vehetett át, valamint egy darabját a néhány éve elbontott színpaddeszkáknak.

Az igazgató Blanka döntőben mutatott teljesítményét „példaértékűnek” nevezte a színészek nézetéből, akiknek ereje hasonlóan „százszorosára” nő a talán legfontosabb időszakban: a bemutató előtti napokban.

Béres Attila nem feledkezett meg Mészöly Annáról sem, akit a legjobb színésznőnek választottak a Locarnói Filmfesztiválon a Fekete pont című filmben nyújtott alakításáért. Az igazgató gratulált az elismeréshez a színművésznek.

Újabb „rendhagyó” pontja következett az idei társulati ülésnek: két polgármestert – a még regnáló Veres Pált és az októbertől hivatalba lépő Tóth-Szántai Józsefet – is köszönthette a színpadon az igazgató (szintén mindketten vehettek át egy-egy darabot a színpaddeszkákból).

Veres Pál köszöntőjében méltatta Béres Attila igazgatói tevékenységét, úgy fogalmazott: tudja, hogy „minden cselekedete azért volt, hogy a színház jobb legyen, és ezáltal a miskolciaknak is jobb legyen, amit köszönök neki”.

– Mindig azt képviseltem, hogy Miskolcon nem párt-, hanem várospolitikára, lokálpatriotizmusra van szükség. Utódom is képviselni fogja azt, hogy ez a város az értékeire büszke legyen, és ő is szolgálatként tekint a polgármesterségre – fogalmazott.

Kiemelte, hogy „Miskolc szereti a színházát”, és biztos abban, hogy a társulat a következő évadokban is továbbviszi azt a teljesítményt és a szellemiséget, ami jellemezte őket az előző évadokban.

Tóth-Szántai József köszöntőjében felidézte első színpadi szerepét, élményeit, ami alapján – emelte ki – tudja, mit jelent a miskolci teátrum a helyiek számára.

– Az ország egyik legjobb színházává vált a miskolci, és ezt a színházi szakemberek, valamint az elnyert díjak is megerősítik – méltatta a teátrumban folyó munkát a város új polgármestere.

Tóth-Szántai József politikája egyik vezérfonalaként megfogalmazta: az lesz a dolga városvezetőként, hogy „vigyázzak mindenre, ami ebben a városban működik”, ami pedig nem működik, „azt tegyem működőképessé”.

– A Miskolci Nemzeti Színház márpedig egy kitűnő szellemi műhely, erre vigyázni kell – hangsúlyozta, hozzátéve: „bízik abban”, hogy az igazgatói pályázatokról „bölcsen és okosan” döntenek, és folytatódhat a színvonalas szakmai munka.

Béres Attila végül köszöntötte a társulat új tagjait: Rácz János és Fazakas Júlia színművészeket, José Antonio Troncoso de la Fuente táncművészt, valamint Puskás Balázst, aki idén egyetemi hallgatóként tölti a színházban gyakorlatát. Mikita Dorka Júliával a közönség az előző évadban már találkozhatott, idén ő is végzős egyetemi gyakorlati évét tölti a miskolci teátrumban. Fazakas Júliát szintén ismerheti már a közönség a Vadkacsa, Az üvegcipő és az Ének az esőben előadásokból, de az idei szezontól már nem vendégként, hanem társulati tagként lép a miskolci deszkákra.

A 2024-2025-ös évad bemutatói:

Nagyszínház:

Zerkovitz Béla: CSÓKOS ASSZONY – operett (rendező: Szőcs Artur)
William Shakespeare: RÓMEÓ ÉS JÚLIA – tragédia (rendező: Béres Attila)
Ken Ludwig: PRIMADONNÁK – bohózat (rendező: Keszég László)
Ruggero Leoncavallo: BAJAZZÓK – opera és Cser Ádám: ATELIER – opera (ősbemutató) (rendező: Szabó Máté)
Peter Weiss – Richard Peaslee: MARAT/SADE – zenés színmű (rendező: Rusznyák Gábor)

Kamaraszínház:

Fazekas Mihály – Hajós Zsuzsa: LÚDAS MATYI – zenés mesejáték (rendező: Markó Róbert)
John Millington Synge: A NYUGAT CSÁSZÁRA – rémbohózat (rendező: Ascher Tamás Kossuth- és Jászai-díjas)
MAYERLING – táncjáték – A Miskolci Balett előadása (koreográfus: Kozma Attila)
Weöres Sándor: A KÉTFEJŰ FENEVAD – történelmi panoptikum két részben (rendező: Szőcs Artur)
Lőrinczy Attila: AZ ÜVEGCIPŐN TÚL, avagy mi történt azután, hogy Irma meghódította Sipos úr szívét? – kortárs magyar vígjáték (ősbemutató) (rendező: Keszég László)
Nyikolaj Erdman: AZ ÖNGYILKOS – vígjáték (rendező: Szabó Máté)
HÁRY JÁNOS – táncjáték–gyermekelőadás – A Miskolci Balett előadása (koreográfus: Kozma Attila)

Játékszín:

Alexandru Popa: PÓKFONÁLON – kortárs színmű (rendező: Rusznyák Gábor).