Egyelőre legenda a jávorkúti medve

A Magyar Országos Medve Figyelő Facebook-oldal tett közzé néhány napja egy videót, amin anyamedve volt látható a bocsaival – adta hírül a Hvg.hu. A felvétel mellé azt írta a közösségi oldal, hogy a Nógrád vármegyei Cered község közelében készült. Hozzátették, hogy valószínűleg ugyanazt a medvecsaládot rögzíti, amelyet egy hónapja Jávorkút környékén észleltek több alkalommal. 
A medvefigyelő állította, hogy az állatok jávorkúti megjelenéséről tud a hatóság, a lakosság és a vadászok is. Az oldal működtetői megkeresésünkre elárulták, hogy a posztjaikat civilek jelzései alapján teszik ki.

Azóta Tajti László, Cered polgármestere cáfolta a medvék jelenlétét a település határában a község hivatalos közösségi oldalán. A Magyar Országos Medve Figyelő pedig törölte a posztját. Az észleléseket egyelőre a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága sem tudta megerősíteni sem Cered, sem Jávorkút közelében.

Nőstények is kóborolnak

- A nagyragadozók életmódjából következik, hogy szinte bárhol felbukkanhatnak, különösen a tavaszi, kora nyári párzási időszakban, ugyanis országnyi területeket képesek bejárni. Jellemzően a hím állatok vándorolhatnak messzebbre nőstény vagy saját terület után kutatva – nyilatkozta lapunknak Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.
- Mozgáskörzetükön belül a nőstények is kóborolhatnak bocsaikkal biztonságos, táplálékban gazdag részekre. Majd visszatérhetnek pihenőhelyeikre. Kóborlásuk oka egyrészt az, hogy a medve mindenevő, és sok helyről gyűjti be a táplálékát. Másrészt az idegen hímek elpusztíthatják a bocsokat, hogy a nőstényeket idő előtt párosodásra bírják. A medvebocsok 2-4 éves korukig anyjuk mellett maradnak – fejtette ki.

Nehéz beazonosítani

Elmagyarázta, hogy a barnamedvék a bundájuk színét, mintázatát gyorsan változtatják. Télire pedig felhizlalják magukat. Tehát küllemük megfigyelésével nem lehet megállapítani, hogy egy videón ugyanazokat az állatokat látjuk-e, mint egy másik felvételen, és a nemüket is nehéz meghatározni. A borzok nyomait pedig gyakran nézik a túrázók medvebocsokénak. Biztosan azonosítani az egyedeket genetikai mintavétellel lehetséges, például ürülékből.

Kiemelte, az Északi-középhegységben minden feltétel adott a barnamedvék megtelepedéséhez. Erről azonban csak akkor lehet majd beszélni, ha már bizonyítottan szaporodó állomány lesz hazánkban.

Etetni, fotózni veszélyes

- A medveészlelések nem indokolják, hogy elkerüljük az erdőt. A medvék nem tekintenek minket zsákmánynak, de a nőstények féltik a bocsaikat – hangsúlyozta a szakértő. - A nagyragadozók inkább hajnalban és a szürkületi órákban aktívak. Elkerülhetjük a találkozást velük, ha beszélgetünk a túratársainkkal, vagy medvecsengőt viszünk magunkkal. Alapszabály, hogy maradjunk a kijelölt ösvényen, és távolodjunk el a sűrű növényzettől! Ne használjunk erős illatú kozmetikumokat, ne vigyünk magunkkal erős szagú élelmet, és a szemetet ne hagyjuk az erdőben – javasolta a Nagyragadozók program vezetője.

Hozzáfűzte, hogy medvelakta élőhelyeken kempingezéskor háromszögalakban, a sátortól lehetőleg százötven méterre helyezzük el az élelmet egy fára felhúzva. A háromszög másik csúcsában szintén százötven méterre tegyük a tábortüzet! Amennyiben személyesen találkozunk medvével, hátrálva minél hamarabb hagyjuk el a területet, a medvét szemmel tartva, de nem a szemébe nézve! Ha észrevesz, akkor felemelt kézzel beszéljünk az állathoz és hátráljunk! Odadobhatunk neki valamit, amivel lekötjük a figyelmét – sorolta a szakember.