1

Néhány héten belül befejeződhet a Kálvária stációinak felújítása illetve pótlása. Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, a munka még tavaly novemberben kezdődött a bontással, a még álló stációk ugyanis olyan rossz állapotban voltak, hogy a domborműveket és a faragott díszítéseket teljesen újra kellett gyártani.

A lebontott köveket akkor beszámozva szállították át egy dunakeszi műterembe, az elmúlt hónapokban itt folytatódott a munka, néhány héttel ezelőtt viszont ismét megjelentek a szakrális területen, ahol megkezdődött a stációk alapjainak újbóli díszítése.

– A műköveket először a földön rakjuk össze, onnan szállítjuk át a stációkhoz, melyekre rögzítjük azokat – avatott be a kulisszatitkokba a restaurálást végző a Dór Kőfaragó és Kőrestauráló Kft. ügyvezetője. Dani Gyula elmondta, a „dekorálást” a két újonnan épített stációnál kezdték. „Mondhatni, ez a főpróba és ezek után következik a régi, fennmaradt stációk díszítése” – tette hozzá.

Van még munka

Mint mondta, a munkákkal még egyik stációnál sem végeztek, körülbelül három-négy hétnyi munka van még a területen.

Korábbi írásunkban is említettük, a rekonstrukció huszonöt millió forintba kerül és egy miskolci, de már Budapesten élő vállalkozás anyagi támogatásával készül. A beruházása stációk újjáépítésén túl a közöttük lévő sétaút rendbetételét is tartalmazza. Juhász Ferenc, a Mindszenti Plébánia plébánosa elmondta, nagy öröm számukra, hogy a beruházás befejeztével ismét teljes lesz a Kálvária és mind a hét stáció megtekinthető lesz. A plébános elmondta, terveik szerint megújulna a Golgota is, ennek felújításához most szakembereket keresnek.

– A három kőkereszten megtalálható Krisztus, mellette pedig a két lator, viszont festésük az elmúlt évtizedekben nagyon megkopott, pedig nagyon szép festői munkával készültek ezek annak idején. Most azt a műhelyt keresem, keressük, akik nemcsak újrafestenék a három alakot, hanem rájuk is tudnák égetni a festéket – mondta Juhász Ferenc atya, aki lapunk hasábjain keresztül is várja azokat a vállalkozókat, akik el tudják végezni ezt a munkát.

Egy kis történelem

Amint az ismert, a Kálvária építését a 19. században még Máriássy Gábor egri kanonok határozta el, így szeretett volna megemlékezni miskolci papi működéséről. A területet 1857-ben vásárolta meg, majd 1858-ban a sétautakat is kialakították, 1860-ban pedig az építkezés is megkezdődött. A hét stáció az alábbi jeleneteket ábrázolta: Jézus az olajfák hegyén, Jézus elárulása, Jézus megostorozása, Jézus tövissel való megkoronázása, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztet hordozza (illetve ezeket fogja ábrázolni az újjáépítés után is – a szerző).

Az altemplommal épült kápolna 1864-re készült el, ezt követően a kálvária körzete hamar a miskolciak kedvelt pihenőhelyévé vált. Nem véletlen, hogy a környezetében, annak gyakorlatilag folytatásaként alakították ki később a Népkertet is. Az ezt követő évtizedekben a Kálvária-domb és környéke az aranykorát élte, azonban a második világháború után valami megváltozott: 1953-ra felépítették az akkori állampárt székházát, vagyis az épületet, ami ma a Herman Ottó Múzeum központja. Az építkezés során megsemmisítették a kerítést és bedöntötték az első stációt is. A Népkerttel való természetes kapcsolat is megszűnt, ráadásul a területen ezt követően egy szovjet katonai temetőt létesítettek, a kápolnát pedig bezárták. Az ezt követő évtizedekben még egy stáció megsemmisült.  

A terület megújítását a rendszerváltozás óta tervezték, az elmúlt évtizedekben el is készült az oldallépcső, újjáépítették a kápolna tornyát és a liget felső részén, a kápolna előtt pedig kaput alakítottak ki.