„Hozsánna Dávid fiának” nem csak virágvasárnapon

Virágvasárnappal, amikor Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünnepeljük, elkezdődik a húsvétot megelőző nagyhét. A diósgyőri római katolikus plébánián nagy hagyománya van az ünnephez kötődő ősi liturgikus elemeknek. Április 13-án 8.30-tól a gyerekek passiójátékot, 11-től barkaszentelést és szabad téri körmenetet is tartanak a szentmisét megelőzően. 

- Bár a virágvasárnap a köztudatban örömünnepként él, a római katolikus egyházban az Úr szenvedésének a vasárnapja. Tehát fő ünnep, ezért nem böjti nap. A nagyhét első napja ez, ami már Krisztus passiójáról szól és a szent három napra készít fel. A nagyhét csúcsa pedig a húsvét lesz majd – mondta Szabó József atya, a diósgyőri Szűz Mária Szent Neve Templom plébánosa.

Javasolta, hogy a hívek lélekben is készüljenek a nagyhétre, illetve húsvétra, a Megváltó feltámadásának ünnepére. Próbáljanak többet imádkozni, elcsendesedni, elmélkedni Jézus szenvedéséről és kapcsolódjanak be keresztúti ájtatosságokba, ünnepi liturgiákba. 

1

Ünnepelték, később elítélték

- A virágvasárnapi szentmise mindig a templom előtt, kint kezdődik a hívek által hozott barkaágak megáldásával. Később a barkavirágok elégetéséből készítik a következő év hamvazószerdájához a hamut. Azt az evangéliumot olvassuk fel, amikor Jézus Krisztus szamárháton bevonult Jeruzsálembe. A szamár a békés szándék, a szelíd ünnepélyesség jelképe, mert a győztes hadvezérek általában lóval ügettek be a városba. Erre már Zakariás is utal próféciájában – osztotta meg. 

1

- A barkaszentelés után körmenettel megyünk be a templomba, ami a szent városba való bevonulást jelképezi. Ez arra emlékeztet bennünket, hogy az első virágvasárnapon az emberek a saját ruhájukat és pálmaágakat terítettek a Megváltó elé és hozsannát énekeltek. A hozsanna szó azt jelenti, hogy „ments meg kérünk,” amivel jellemzően a hadvezért, királyt köszöntötték. Később azonban csak Istenre értelmezték – részletezte. 

Elkezdődik Krisztus passiója

Elmagyarázta, hogy a tavasz egyik első virága a barka, ami a kontinentális éghajlaton a pálmaágakat helyettesíti. Ezzel köszöntik a Messiás királyt, aki bevonul a templomba a pap képében. A pap ilyenkor a nagypéntekhez hasonlóan mindig piros miseruhát visel és a terítők is piros színűek, ami a szenvedésre utal. A templomi kereszteket pedig letakarják lila lepellel, amelyeket majd nagypénteken lepleznek le. 

Hozzátette, hogy Krisztust virágvasárnapon még ünnepelték, de ugyanaz a tömeg később elárulta, amit Ő előre tudott. Éppen ezért a templomban az ünnepi szertartáson nagypéntekhez hasonlóan eléneklik a passió történetét, és a szentmisét megelőzően a gyerekek el is játsszák ezt a diákmisén.