Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről írásbeli végrendelettel, szabadon rendelkezhet. A már írásban kinyilvánított végakarat az örökhagyó által hatálytalanítható. A végrendelet hatálytalanná akkor válik, ha az írásbeli végrendeletet megsemmisíti az örökhagyó, vagy visszavonják.

Utóbbi esetben a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a visszavonás akkor érvényes, ha az örökhagyó saját kezűleg írta az okiratot elejétől a végéig, keltezéssel ellátta, és saját kezűleg aláírta.

Más által írt okirat esetén a végrendelkezőnek két tanú együttes jelenlétében kell az okiratot aláírnia.
Lényeges szabály, hogy ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet akkor is visszavontnak kell tekinteni.

A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései azonban - ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg - hatályban maradnak.

A végrendelet az új végrendelet alkotásával nem feltétlenül veszíti teljes egészében hatályát, ez csupán arra a részre következik be, amelyre a visszavonás vonatkozik.

Mindegyik fent vázolt esetre vonatkozik, hogy az örökhagyónak végrendelkezési képességgel kell rendelkeznie.

Az öröklési szabályok tehát bonyolultak, ezért javasolt, hogy az örökhagyó akár a végrendelet megszerkesztéséhez, akár annak visszavonásához ügyvédi segítséget vegyen igénybe, ha nem akarja, hogy végakarata formai hiba miatt érvénytelen legyen.