Megismerni, megérteni, segíteni - érzékenyítő nap a Baráthegyen

Mintegy 80 rendész vett részt azon a nekik szervezett érzékenyítő programon, amelyen a Szimbiózis Alapítvány mellett a Mozgegylet, a Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) B.-A.-Z. Megyei Szervezete, valamint a Vakok és Gyengénlátok B.-A.-Z. Megyei Egyesületének munkatársai mutatták be, hogy milyen a gyakorlatban kerekesszékkel közlekedni, milyen, ha valaki elveszíti a látását, vagy hallását, és milyen az, ha valaki értelmi fogyatékossággal él.

A Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) és a Szimbiózis Alapítvány partneri együttműködése régi keletű. – A rendészek önkéntesei rendszeresen nyújtanak segítséget az alapítványnak az útfelújítástól kezdve a kertészeti munkáig – nyilatkozta portálunknak Lengyel Roland, a MIÖR szakmai vezető helyettese. Meglátása szerint a rendészek munkájában nagyon fontos szerepet tölt be az empátia, hiszen pontosan fel kell ismerniük, hogy kivel hogyan lehet és kell kommunikálni, és kinek-kinek miként lehet segítséget nyújtani. 

A tréning célja a szervezetek egymás közötti együttműködésének erősítésén túl az volt, hogy a rendészek közelebbről is megismerjék a fogyatékossággal élők világát és ezáltal hatékonyabban tudjanak segíteni a hozzájuk forduló mozgás-, látás- vagy hallássérült személyeknek, hiszen napi munkájuk során ők találkoznak a leggyakrabban és a legkülönbözőbb helyzetekben a fogyatékossággal élő személyekkel. Gyakran szembesülnek olyan, a fogyatékosokat érintő problémás szituációkkal, amelyeket azonnal és hatékonyan kell kezelniük, például a fogyatékosok közlekedési nehézségeit. 

– Az érzékenyítő nap arról szól – mondta Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány kuratóriumi elnöke, hogy a különböző fogyatékosságokkal hogyan lehet együtt élni, hogyan lehet megszólítani ezeket a személyeket, melyek azok az apró trükkök, technikák, amelyeket el lehet sajátítani ahhoz, hogy a velük történő kommunikáció és szituációkezelés hatékony legyen. 

Ezeknek a helyzeteknek és technikáknak a bemutatására az alapítvány öt állomást alakított ki a Baráthegyi Majorságban. A kerekesszékes állomáson bele lehetett ülni egy kerekesszékbe, majd fel lehetett hajtani egy kis rámpán. Ennél az állomásnál azt is meg lehetett tapasztalni, hogy miként kell egy kerekesszékes embert megtolni.

A vakok és gyengénlátók állomásán meg lehetett nézni és fogni, illetve ki is lehetett próbálni azokat az eszközöket, amelyeket a vakok és gyengénlátók használnak, valamint azt is, hogy miképpen kell egy látássérült személyt megszólítani, megfogni, és hogyan kell őt vezetni.

A vakvezető kutyaállomáson a többi közt szó volt arról is, hogy miként lehet sértődésmentesen, jól kezelni azt, ha egy vakvezető kutyát nem akarnak beengedni egy közintézménybe. Tájékozódni lehetett arról, hogy mit tud egy vakvezető kutya és mit nem, mi az, ami elvárható tőle és mi az, ami nem.

A negyedik állomás a siketek és nagyothallók állomása volt. Itt a jelleléssel lehetett megismerkedni. Bemutatták a jeltolmácsolást segítő, fejlett technológiai alapon nyugvó applikációt is. Az utolsó állomás pedig az értelmi fogyatékos autisták otthona volt, ahol megmutatták az itt lakó fiatalok életterét, és azokat a képes kommunikációs eszközöket, pontosabban piktogramokat és timereket, amelyeket használnak és megnyugtatják őket. Szó esett arról is, hogy miképpen kell kezelni azokat a helyzeteket, amikor valaki az állapota miatt nem kommunikációképes. 

1

Hazánkban csaknem félmillió fogyatékos személy él.  A probléma azonban körülbelül kétmillió embert érint. Miskolcon nyolcezer-ötszáz ember él valamilyen fogyatékossággal, és körülbelül huszon-egynéhány ezer ember életét érinti közvetlenül.

Jakubinyi László tapasztalatai szerint a családi érintettség automatikussá teszi a fogyatékossággal élő személyek elfogadását és a velük való együttélést. Általában véve azonban nem beszélünk erről, mert így ez a probléma nem is létezik. Az iskolai integráció még gyerekcipőben jár, és nehezíti a helyzetet az is, hogy hazánkban még mindig elfogadott az a nézet, hogy a fogyatékosok állami fenntartású zárt intézményekben legyenek elhelyezve. A pénteki rendezvény pont ezen próbál változtatni – mutatott rá –, mert ha beszélünk róla és megismerjük a problémákat, akkor könnyebben találunk rájuk megoldásokat is, ami mindenkinek könnyebbé teszi az életét.