Megreformálták az önkormányzati lakások rendszerét
Felelős gazdálkodás, a fiatalok itthon tartása, a lelakott lakások felújítása, szociális alapú lakbértámogatás, és a bérleti díjakat továbbra is jóval a piaci ár alatt tartani – a főbb sarokpontok és célkitűzések ezek Miskolc új alapokra helyezett ingatlangazdálkodásában. – Amikor arról beszélünk, hogy egy többéves tartozást egyenlítünk ki a városlakók felé, és rendbe tesszük a szektort, akkor arra gondolunk, hogy például a lakások karbantartására, még inkább fejlesztésére fordítjuk a bevételek egy részét – hangsúlyozta Szopkó Tibor alpolgármester, hozzátéve: szeretnének megfizethető lakhatást biztosítani a fiatal családok önálló életkezdéséhez. Maximum 6 évig övék a lakás, aztán – az előtakarékosság révén már anyagilag is megerősödve – tovább kell lépniük. „Ösztönözzük és segítjük őket az életkezdésben” – mutatott rá, hozzátéve: a nyugdíjasok számára szintén külön pályázatot írnak ki.
Röviden kitért a legutóbbi közgyűlési vitára. – „A fideszes képviselők mintha másik rendezvényen lettek volna és nem azon a közgyűlésen, ahol a várost vezető frakció. Több napirend kapcsán is szemérmetlenül ferdítettek, nem mondtak igazat. Ilyen a lakásrendeletről szóló előterjesztés is, amiben szó sem volt áremelésről – fogalmazott. Lapunknak most elmagyarázta, miről is döntöttek a képviselők. Kiemelte például, hogy az előző városvezetés 5 év alatt mintegy 1,8 milliárd forintot „pumpált” ki az ágazatból. Most arra is figyelnek, hogy a bevételek legalább 10 százalékát visszaforgassák egy szociális alapon adható lakbértámogatás finanszírozására. Ezzel párhuzamosan szeretnék felújítani a lelakott ingatlanokat, erre a következő években milliárdos nagyságrendű forrást fordítanának. Ehhez nyújt fedezetet a tavaly ősszel elfogadott javaslatuk, miszerint a bérleti díjak szintjét a piaci alapon bérbe adott lakások esetén maximum a piaci árszint 75 százalékán, míg a költségelven bérbeadott lakások esetén a piaci árszint 50 százalékán határozták meg.
Ezek már korábbi döntések, ahogy az is, hogy a fiatalokat itthon tartsák, ami a Nagy-Miskolc program egyik legfontosabb célkitűzése volt. Új kategóriaként bevezetik a számukra fenntartott bérlemények pályáztatását, a piaci alapon bérbeadott lakásoknál előnyben részesülnek a magasan képzett fiatalok.
Módszertani váltást jelent, hogy a pályázatokról a szakma mond javaslatot egy objektív szempontrendszer alapján. Javítja a rendszert és elkerülhetővé teszi a tartozások felhalmozódását, hogy azon bérlők is pályázhatnak már, akik alacsonyabb árkategóriájú lakásba szeretnének átköltözni, mert nehezen tudják fenntartani a lakásukat.
Újdonság még, hogy preferálni fogják azokat a pályázókat, akik régóta pályáznak; nézik, hogy az elmúlt 5 évben hány érvényes pályázatot nyújtottak be, érdemes tehát folyamatosan pályázni.
– Jelentős változás, hogy a nyertesekkel egyéves időtartamra kötünk bérleti szerződést, ami a lakbér pontos fizetése, a felújítási és karbantartási kötelezettségek teljesítése, valamint az együttélési szabályok betartása esetén hosszabbítható. Utóbbi az érvényes lakástörvény miatt nehezen érvényesíthető, mert nehezen „mozgathatók” ki a szabályokat be nem tartó bérlők.
A szankciókat hiányolták egyébként az ellenzéki képviselők, de Szopkó Tibor mindenkit megnyugtatott: odafigyelnek az együttélési szabályokat be nem tartó bérlőkre. Az sem igaz, hogy újra „fészekrakók” jelentek volna meg Miskolcon. Inkább azt látják, hogy a lakásokat, amiket a Fidesz annak idején visszavett tőlük, nos, azok nagy részével nem kezdtek semmit; lepusztult állapotban vannak továbbra is, és a rezsit fizették utána, bár kiadni nem tudták őket.
– Rendszerszinten nem tudták kezelni a problémát korábban. Azt tapasztaljuk tehát, hogy a fideszes képviselők ismét félreértik a történéseket, vagy rosszabb esetben tudatosan füllentenek. Hosszú távon teljesen rendbe tudjuk hozni a miskolci lakásgazdálkodást. Sikerként értékelhetjük majd, hogy a bő 5 ezer önkormányzati lakásból nem 4200-at, hanem 4800, jó állapotban lévő lakást tudunk kiadni. Felelősen gazdálkodunk a városi vagyonnal.
