Szombatig tart a tavaszi rókavakcinázás Miskolc közigazgatási területén, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei orális - azaz szájon át történő - immunizálási kampány részeként, amely a Sajótól keletre fekvő területet érinti. A vakcinázás során - a lakott, sűrűn beépített övezeteken kívül - a vármegye légterében kisrepülőkről szórják ki a rókák számára vonzó csalianyagba burkolt veszettségvakcinát. Hivatalos neve: Rabadrop vakcina A.U.V. orális szuszpenzió – tájékoztatta a lakosságot a Miskolci Katasztrófavédelmi Kirendeltség közleménye alapján a miskolci Városháza sajtóosztálya. 

A vakcinázási programra a veszettség megelőzése érdekében van szükség. A halálos betegség a vadon élő és a házi emlősállatokra egyaránt veszélyt jelent. Az emberek megfertőződése rendkívül ritka, de szintén gyógyíthatatlan. A rókák immunizálása az ukrajnai háború kitörése óta különös jelentőséggel bír – tudtuk meg. 

Ebzárlat lépett életbe

Az eljárás kapcsán április 22-ig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el Miskolc közigazgatási területén a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal, amelynek részleteiről határozatban értesítette az önkormányzatot. Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy a kijuttatott, vakcinát tartalmazó csalétkeket ne a háziállatok vegyék fel, hanem a vörös rókák és aranysakálok. Betartásukat pedig az illetékes járási hivatalok hatósági állatorvosai ellenőrzik.

Az ebzárlat azzal jár, hogy a kutyákat és a macskákat tartási helyükön a szóban forgó időszakban elzárva kell tartani. A kutyákat csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni sétálni. Kivételt képeznek ez alól az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező: vadászebek, fegyveres testületek ebei, katasztrófa-mentő kutyák, valamint a segítő, terápiás és vakvezető kutyák. 
Az ebzárlat megszegése esetén a gazdikra élelmiszerlánc-felügyeleti bírság is kiszabható, amelynek összege 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet. 

A legeltetési tilalom keretében a városban csak az arra kijelölt helyen lehet – szarvasmarhákat, bivalyokat, juhokat, kecskéket, lovakat, szamarakat, öszvéreket és sertéseket – legeltetni. Hely hiányában a település határától számított ötszáz-ezer méteren belül kell megszervezni a legeltetést – tartalmazza a határozat. 
A legeltetési tilalom megszegése szabálysértést jelent, amiért az erre felhatalmazott hatóság mezőőre, vagy más hivatali személye helyszíni bírságot szabhat ki. 

Ukrajnában elmaradt

A háború miatt a szomszédos Ukrajnában 2022 óta kimaradt a helyi rókaállomány csalétek vakcinával történő orális immunizálása. A róka- és a vadállomány természetes úton vándorol. Emellett a veszettséggel megfertőződött vadállatok képesek nagy távolságokat bejárni és a fertőzést továbbadni – nyilatkozta szerkesztőségünknek a Nébih sajtóosztálya. - Ebből kifolyólag várható volt, hogy a veszettség előbb-utóbb megjelenik a környező országokban, Ukrajna mellett Romániában és Szlovákiában is. 2022 szeptemberében azonosított először a Nébih laboratóriuma hazánkban a határ mentén veszett rókát – tájékoztattak. 

Sokszor megfigyelhető, hogy tél végén és a nyár végi-őszi hónapokban megnő a veszettség-esetek száma, amely a rókák életmódjával magyarázható. Január-februárban van ugyanis a párzási időszakuk, amikor többet mozognak, és több a verekedés is köztük, így nagyobb eséllyel adják tovább a fertőzést. Nyár végén pedig a fiatal rókafiak elhagyják a kotorékot, hogy saját életteret, territóriumot keressenek maguknak. Vándorlásuk során más rókákkal is meg kell küzdeniük a területért, ami szintén a fertőzés átadásának gyakoriságát növeli – magyarázták. 

Kiszűrik a gyanús eseteket

A magyar veszettség mentesítési program egyik fő eleme a vadon élő húsevők orális vakcinázása, mely 1992. óta folyik hazánkban. Ennek során a rókák természetes aktivitásához igazodva, minden tavasszal és ősszel tervszerűen csalétek vakcinát szórnak ki. Ehhez kapcsolódik az aktív monitoring program, amellyel a vakcinázás hatékonyságát ellenőrzi a hatóság. A szezonális vakcinázások időtartamára ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe – számoltak be. 

A mentesítési program másik fő eleme a passzív felügyelet, amely nemcsak a vakcinázási területen, hanem egész Magyarországon folyik. Ez az indikátorállatokra összpontosul, azaz azokra a vadon élő állatokra és háziállatokra, amelyek a veszettség tüneteit mutatják, vagy emiatt lelőtték őket, illetve elhullva találtak rá tetemükre. Az élő és a holt indikátorállatokat egyaránt veszettség vizsgálatnak kell alávetni – fejtették ki. 

Kötelező bejelenteni

A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség. Ha valaki a veszettség tüneteit mutató, illetve elhullott emlős vadállatot, leginkább rókát lát, haladéktalanul jelentenie kell a helyileg illetékes állategészségügyi hatóság - hatósági állatorvos és vagy élelmiszerlánc-biztonsági, illetékes járási hivatal állategészségügyi osztálya - valamint a területi vadászati hatóság felé. Idegrendszeri tünetekben elhullott, embert mart háziállat esetén az illetékes állategészségügyi hatóság felé szükséges a bejelentést megtenni. A legegyszerűbb megoldás azonban első körben felhívni Nébih ZöldSzámát (+36-80-263-244). A járási hivatalok gondoskodnak a bejelentett állati tetemek begyűjtéséről és állami költségre történő laboratóriumi vizsgálatáról – hangsúlyozták. 

A veszettség elleni hatékony védekezést segíti, hogyha a lakosság a hulladékokat megfelelően zártan tárolja, hogy ne vonzza oda a rókákat. A jelenlegi járványügyi helyzetben különösen fontos az évi kötelező veszettség elleni védőoltás beadatása a kutyáknak és az ajánlott védőoltás beadatása a macskáknak. Ha kutya vagy macska embert támadott, illetve mart meg, esetleg vadon élő állattól származó sérülés történt, akkor első lépésben mihamarabb orvoshoz kell fordulni. Az eseményt kötelező jelenteni az állategészségügyi hatóság felé is - emelték ki.