Mióta nincs náluk a mobil, egymással beszélgetnek a diákok

A szigorú rendelkezés alól csak az kaphat eseti kivételt, akinek a tanára igazolja, hogy a készülékre adott tanórán szükség van. Az ilyen rendkívüli mobilhasználatot az intézmény igazgatója engedélyezheti. Az új rendelkezés egészen szélsőséges reakciókat váltott ki. A támogatói szerint nem vonja el a telefonozás a gyerekek figyelmét a tanulásról, és csökken a telefon-függőségük. Az ellenzők a szabadságra és a digitális korra hivatkoznak, amelyben nem tiltani kell a digitális eszközöket, hanem megtanítani a fiatalokat az ésszerű használatra. Nem célunk igazságot tenni a kérdésben, inkább megkérdeztünk néhány oktatási intézményvezetőt arról, mik a mobiltelefon korlátozás első heteinek tapasztalatai. Körkérdéseinkre az alábbi válaszokat kaptuk. 

- A mobiltelefonok használatának szabályozása egyáltalán nem újkeletű az intézmények életében, mivel a Miskolci Tankerületi Központ fenntartásában működő iskolák házirendje már régóta tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. A feladat most az volt, hogy ezeket az előírásokat az iskolák a Kormányrendelet előírásaihoz igazítsák. A pontos eljárásrendet az iskolák egyénileg alakították ki, igazodva a rendeletben foglaltakhoz, valamint a tanulói létszámhoz és egyéb szakmai sajátosságaikhoz - tájékoztatott László István, a Miskolci Tankerületi Központ tankerületi igazgatója. 
Rámutatott, mivel a mobiltelefonok iskolaidőben történő használata az iskolák többségében a rendelet megjelenése előtt is korlátozva volt, a legtöbb intézményük már rendelkezett a tároláshoz szükséges szekrényekkel. Ahol még hiányzik ott a beszerzése folyamatban van. 

- Összességében elmondható, hogy a Kormányrendelet előírásainak betartása a Tankerület iskoláinak nem jelentett gondot, negatív visszajelzés sem a pedagógusok, sem pedig a szülők részéről ezidáig nem érkezett. Ugyanakkor több iskolából kaptunk olyan visszajelzéseket miszerint a tanulók személyes kapcsolataira már most pozitív hatással van az új szabályozás. A tanórai szünetekben újra előkerültek a társasjátékok és - főként általános iskolákban - egyre több tanuló mobiltelefon helyett labdát, tollasütőt visz az iskolába – közölte az állami fenntartású iskolák tapasztalatait László István.

Holczinger Ferenc, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda igazgatója szerint, a jogszabály érte utol őket, mivel náluk már korábban is korlátozták a mobilhasználatot. Igaz, nem ennyire szigorúan. Korábban a tanórák elején adták le a diákok a telefonjaikat, a végén visszakapták és az órákon is használhatták indokolt esetben a tanuláshoz. Az iskola területén ezen túl nem lehetett tanítási időben telefonozni. Ez annyiban változott, hogy most első óra előtt kötelezően le kell adni vagy el kell zárniuk. 

- Ennek a feltételeit megteremtettük, mind humánerőforrás, mind tárgyi értelemben az iskolakezdéskor, ami azóta tovább egyszerűsödött új, zárható szekrények beszerzésével, amelyekbe a tanulóink maguk helyezik el a készülékeiket – ismertette az igazgató, akinek meggyőződése, hogy a rendelkezés valós problémát igyekszik kezelni. Mint elmondta, korábban igen nagy volt például a szünetekben a mosdók, öltözők „leterheltsége”, ezek azok a helyek, ahová a pedagógusok szeme kevésbé lát be. A határátlépések, visszaélések is jellemzően itt történtek, mivel nem lehetett semmilyen biztonsági rendszert telepíteni. Ezeket a problémákat egyértelműen megszüntette az új szabályozás. 

- Ezek a határátlépések, amelyeket a tanulók, ha kis számban is, de elkövettek egymással szemben, olyan lelki károkat tudnak okozni, amik akár egész életre megmaradnak. Ha csak ezt az egy dolgot nézzük, hogy a gyermekek ebben az érzékeny időszakban kaptak egy védettséget, már az is megfontolandó. A tanulásban sem okoz semmi fennakadást, továbbra is lehet alkalmazni, amennyiben szükséges. Ugyanakkor nálunk a tanulóknak hozzáférésük van laptopokhoz, pályázatos forrásból is szerzünk be folyamatosan újakat, ami tökéletesen kiváltja a mobileszközöket. Törekszünk is arra, hogy tudjanak laptopon dolgozni, ez a későbbi munkába állásukat is segíti – emelte ki Holczinger Ferenc. Hozzátette, amióta nincs a diákoknál a telefon, úgy látják, hogy felpörgött a szociális életük, többen állnak meg beszélgetni, játszani egymással, több fiatal kezében van könyv a szünetekben. 

A közösségi élet felpezsdülését Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója is megemlítette válaszában. Elmondta, korábban is érvényben volt egy tiltólista azokról az eszközökről, szerekről, amelyeket nem lehetett bevinni az iskolába. Ilyenek voltak például a dohánytermékek. Ezeket nem lehetett használni az iskola területén, de ha a tanuló táskájában volt ilyesmi, azt a tanár nem ellenőrizhette, nem szankcionálhatta. Ez megváltozott, az intézményeknek gyanú esetén joguk van az ellenőrzéshez. 

- A változást jónak tartom, mert ez egy preventív intézkedés. Most bekerültek a körbe a mobiltelefonok és az okoseszközök, amikkel például kép és hangfelvételeket lehet készíteni. Ismert, hogy már Magyarországon is voltak esetek, amikor egymásról méltatlan felvételeket készítettek a diákok és azokat egy mozdulattal fel is töltötték a közösségi médiába. Ez alkalmas volt a másik fiatal megalázására, súlyos lelki traumákat okozva. Ezeknek a tárgyaknak a használatát korlátozza most a rendelet, tanítási időben – ismertette Ábrám Tibor. 
Természetesen a szabályokat betartva továbbra is lehet használni náluk is a telefont, ha azt az oktatás megkívánja, annál is inkább, mert a Lévayban már teljesen kiépült a digitális oktatás rendszere. Adott tanóra után visszaviszik a készüléket a tárolóhelyre. 

- Igyekszünk tanulóbarát módon megoldani, hogy a diákjainknak a lehető legkedvezőbb megoldást ajánlhassuk a tárolásra, mivel már nem tarthatják a táskájukban kikapcsolt állapotban sem a telefont. Ezért egy iskolai szekrényrendszert működtetünk. A tanulók nagy részének eleve volt saját szekrénye, a többieknek vásároltunk értékmegőrző szekrényt, amit jelképes összegért bérelhetnek. Ezek személyes tárgyak, nem szedjük be őket központilag, mindenkinek saját felelőssége, hogy szabálykövető módon elhelyezze és elzárja a tiltott eszközeit. Ha valakinél ennek ellenére előkerül tanítási idő alatt, azt szankcionálnunk kell – részletezte az igazgató. 

Magáról a rendelkezésről szólva érzékeltette, hogy szerencsésebb lett volna, ha az oktatási kormányzat előzetesen egyeztetett volna róla, kikérve az érintett intézmények véleményét, avagy legalább több időt hagyott volna a felkészülésre a kevesebb, mint egy hónapnál. Ez például az új tárolók beszerzésére is adott volna elegendő időt. Így az első napokban, hetekben a legtöbb helyen ideiglenes megoldásokkal igyekeztek a jogszabálynak megfelelni, több-kevesebb fennakadással. Megjegyezte, a tárolók beszerzését saját forrásból kellett megoldania az iskoláknak, amely költség nem volt betervezve. 

A szigorítás céljával egyetért, megtudtuk tőle azt is, hogy a lévays tanárok és diákok elég intelligensek ahhoz, hogy lássák a rendelet értelmét és tudomásul vegyék, ezért gördülékenyen ment az intézkedés bevezetése. 
- Azt azért látni kell, hogy ez a korosztály nagyon kötött a mobileszközökhöz, nem túlzás azt mondani, hogy némelyek már függők is. Nálunk van iskolapszichológus, ezért az ilyen diákoknak, akik ezt nehezen dolgozzák fel, van kihez fordulniuk. De azt kell mondjam, a tanulóink kulturáltan vették tudomásul és együttműködők. Azt tapasztaltuk az elmúlt napokban, hetekben, hogy a fiatalok szociális interakciói megnövekedtek, beszélgetnek egymással, együtt töltik az időt az udvaron. Úgy látom, lesz ennek haszna, legyünk jó reménységgel – zárta gondolatait Ábrám Tibor.