Miskolc, a Bükk városa
A Bükk Városa Program Miskolc fejlesztésének új irányát jelöli ki. Arra a három területre koncentrál, ahol ma a legélesebb verseny zajlik Magyarországon a városok között.
– Minden város meg akarja tartani lakóit, jobb feltételeket akar kínálni a városlakóknak, mert a modern városirányítók tudják, hogy ez a városok sikerének kulcsa – húzza alá Tóth-Szántai József polgármester.
– Az elmúlt másfél évtizedben húszezerrel lettünk kevesebben Miskolcon. A legjelentősebb veszteségeket épp a derékhad, a 20-40-es korosztály, és a még munkaképes 50-60-as korosztály körében szenvedte el a város. Közülünk sokan voltak 20-25-30 éves középiskolás osztálytalálkozón. Sajnos egyértelműen látszik két trend is; egyrészt a valamikori osztálytársak 70-80 százaléka ma már nincs Miskolcon, csak az osztálytalálkozóra tért vissza, másrészt nem a fővárosba, hanem az ország más, hasonló méretű városaiba költözött. Ez egyértelműen mutatja, hogy nem a főváros elszívó ereje, hanem a jobb városi kínálat és a több lehetőség az, ami vonzó.
A polgármester tehát hangsúlyozza: Miskolc akkor tarthatja meg fiataljait, ha a városban jól megfizetett munkahelyek és kedvező lakhatási feltételek vannak.
– Akkor tarthatjuk meg a fiataljainkat, ha olyan körülményeket teremtünk a városban, amik között békében és nyugalomban lehet élni. Akkor tarthatjuk meg a fiataljainkat, ha Miskolc újra egy élettel teli, boldog és büszke város lesz. Miskolc azonban bajban van. Miskolc az elmúlt másfél évtizedben lemaradt, leszakadt a magyar városok élbolyától – vélekedik.
Fontos tehát a városvezető meglátása szerint, hogy Miskolcon egyszerre kell rendezni környezetünket, rendet tenni a köztereken és mindent megtenni, hogy a miskolciak biztonságban érezzék magukat a városukban. Újra kell szervezni a közösségi közlekedést, járatsűrítésre, jobb elérhetőségre van szükség, mert – ahogy a polgármester is kiemelte – „a miskolciaknak joguk van a jó városi szolgáltatásokhoz”. És meg kell újítani a város belterületi úthálózatát, amely ma folt hátán folt.
– A rendbetétel és a felújítás mellett új városfejlesztési és gazdaságfejlesztési programot kell indítanunk. Nincs időnk, egyszerre kell csinálnunk. Míg a városfejlesztés célja és feladata a városszövet egészét egyben kezelni, kijavítani a hibákat, új területeket feltárni és bevonni a város működésébe, addig a gazdaságfejlesztés feladata a befektetők idehozatala, mert a nagybefektetések képesek fellendíteni a helyi gazdaságot, az erős helyi gazdaság pedig jobb életfeltételeket jelent minden itt élő miskolcinak. Ez a kettő nem működhet egymás nélkül, nem lehetnek többé széttartó szándékok, hatalmi és politikai érdekek. A lovak közé dobott gyeplők ideje lejárt. Ezentúl a város- és gazdaságfejlesztésnek egyszerre kell történnie, egy kézben, erős kézben, mert ez a két terület összetartozik. És így, csak így lehet Miskolc nyertes. Újra nyertes – fogalmazott Tóth-Szántai József.
