Az egykori miskolci tévétorony teljes körű felújítása és egyben az építésének előző évben megünnepelt hatvanadik évfordulója adta az apropót ahhoz, hogy konferenciát szervezzenek neves építészeknek és az érdeklődő közönségnek, az 1960-70-es évek építészetéről és megőrzött hagyatékáról, amelyek Miskolc szinte minden városrészében máig megtalálhatók.
A borsodi vármegyeszékhely emblematikus építményének tervezése az 1960-as évek elején kezdődött és az 1963-ban történt átadása egy új korszak kezdetét jelentette, nem csak a város, de a huszadik század második felére jellemző nagyvárosi építészeti modernizáció történetében is. Ez az időszak olyan új épületek, új városképek megszületésének kora volt, amelyek még ma is meghatározónak számítanak a magyarországi nagyvárosok identitásában.
A konferenciát megnyitó beszédében Veres Pál Miskolc polgármestere Plesz Antal építészt idézte: „Az építészet az emberépítéssel kezdődik."
- Magam is úgy hiszem, hogy ahhoz, hogy várost építsünk, előbb embert kell építenünk. Lokálpatrióta, környezet- és öntudatos polgárokat, akik aztán közösségeket építenek, amelyekből felépül maga a város. Az ember után az embereknek való tereket kell megépítenünk a városépítés során. Egy város csak akkor lesz élhető, ha otthon érzik magukat benne az emberek, ha vannak olyan terek, ahol jó találkozni. Mi ilyen tereket igyekszünk építeni – mutatott rá a polgármester.
Veres Pál hangsúlyozta, lezárult egy Európai Uniós fejlesztési szakasz és kezdődik egy új. A város fejlesztésének megtervezett íve van, fontos tisztázni, hogy hogyan képzeljük el a jövőt itt Miskolcon, milyen további fejlesztésekben gondolkodhatunk. A jövő tervezésében építve mindazokra a meglévő értékeinkre és hagyományainkra, amelyekkel rendelkezünk. Ezek egy része maga az épített környezetünk, amely egy jó része éppen a hatvanas, hetvenes évekből maradt ránk.
- Egy ilyen tanácskozás azért is fontos, mert olyan szakemberek gyűltek össze, akiknek véleménye van arról, hogyan lehetne tovább fejleszteni a várost. Városvezetőként én arra helyezem a hangsúlyt, hogy a Hodobay programban is megfogalmazott fejlesztési ívek mentén, egy jobb, élhetőbb környezetet teremtsünk az itt élőknek. Ezek a tervezett fejlesztések nem giga-építkezések vagy látványberuházások lesznek, hanem sokkal inkább a mindennapokban tetten érhető, az egész város hangulatát jobbá tevő környezetfejlesztések. Többek között erről is szól ez a konferencia, ahol bizonyára sok olyan ötlet, elképzelés hangzik el, amelyek a következő évekre, akár évtizedekre meghatározóak lehetnek az előttünk álló fejlesztések során – ismertette Veres Pál.
A konferencia díszvendége Lánszki Regő az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész kiemelte, nehéz ezt a korszakot, az 1960-70-es éveket csupán önmagában szemlélni, hiszen egy hányattatott huszadik század van mögöttünk. Már azt megelőzően is egy útkeresés volt jellemző az építészetre, egyszerre több irányzat volt jelen, a historizmustól a modernen, posztmodernen vagy a szocialista realizmuson át a brutalista építészetig.
- Sok mindenre kellett hirtelen válaszokat találni, a nagyarányú lakásigényre, a gazdasági szükségszerűségekre, a társadalmi nyomásra. Megjelentek új elemek az építészetben, amelyekkel lehetett kreatívan élni, de az említett nehézségek bekényszerítették a tervezőket egyfajta dobozszerű falanszter-építészetbe. Ennek sok nyoma van itt Miskolcon is. A lakótelepek, az akkoriban épült iskolák, az egykori pártházak, vagy az úgynevezett Kádár-kockák – sorolta az országos főépítész.
Hozzátette, van bőven teendőnk a következő évtizedekben ezekkel az épületekkel, amelyek között ugyanakkor egészen különlegesek is vannak, ilyen az emblematikus Avasi kilátó, egykori tévétorony. Ezeket meg kell kutatni, és meg kell őrizni az utókornak.
- A konferencia apropója az, hogy tavaly készült el a hatvan éves kilátó felújítása, amely 1963-ban lett átadva, és kifejezetten reprezentálja a hatvanas évek modern építészetét, amelynek a kilátó az egyik zászlóshajója. A városkép meghatározó eleme azóta is. Úgy gondoltuk, hogy az építész szakmát érdekelni fogja ez a szépen felújított épület. Ami így is lett, több mint százan regisztráltak a konferenciára az ország több részéből, köztük Budapest főépítésze is. Ez a találkozás lehetőséget ad arra is, hogy beszéljünk a problémákról, hiszen van probléma azzal, hogyan kezeljük a hatvanas évek épületeit – árulta el Szunyogh László Miskolc főépítésze.
Megtudtuk tőle, hogy ezzel a témával érzékeny pontot találtak, akkora volt az érdeklődés, hogy az eredetileg egynapos tanácskozásból kétnapos konferencia lett.
A kétnapos rendezvény programja szakmai előadásokból, illetve kísérőprogramokból áll, utóbbiak közül az avasi „mini-Borangolás” Miskolc egyik legnépszerűbb turisztikai rendezvényét idézi meg, amely során a Történelmi Avas borospincéinek világába tekintenek be a vendégek. Péntek délután egy kirándulás a program, az MVK Zrt. Ikarus típusú veteránbuszaival. A szakmai túrán felkeresik a belváros korabeli középületeit, majd az egykori diósgyőri kohászat területét.