Rendhagyó irodalomórát tartott a Vakok és Gyengénlátók Bükki Egyesülete
Hangoskönyvek a vakvilágban címmel tart előadást a térség különböző általános iskoláiban a Vakok és Gyengénlátók Bükki Egyesülete.
- A programnak eddig hat-nyolc állomása volt: jártunk miskolci iskolákban, Edelényben, de Budapestre is ellátogattunk – mondta lapunknak Takács Péter egyesületi elnök. A legutóbbi alkalmat egyébként épp múlt szerdán tartották a Miskolci Görögkatolikus Általános Iskolában, ahol hat osztálynyi, mintegy 190 diák ült az előadáson.
- Tavasszal voltunk egy hasonló programmal az Edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskolában. Úgy gondoltuk, megkeressük az egyház által működtetett miskolci intézményt is, hogy érdekelné-e őket a rendhagyó irodalomóránk. Eperjesiné Bolykó Mária igazgatóhelyettes asszony nem sokkal később jelezte, szeretettel várnak minket.
A program első részében Takács Péter beszélt röviden a gyerekeknek az egyesületről, és azokról a hangoskönyvekről, amiket rögzítettek az utóbbi években, valamint a műfaj történetéről. Emellett a vakok és gyengénlátók hétköznapjairól is mesélt.
- Azt tapasztaltam, hogy sokan valamilyen csodabogarakként kezelik a vakokat. Mítikus élőlénynek látnak minket, mint az unikornist vagy az óriást. Azáltal viszont, hogy egy-egy ilyen óra során jobban megismernek, talán ráébrednek, hogy igazából ugyanolyanok vagyunk, mint mások, ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, csak éppen nem látunk.
Több praktikus kérdés is elhangzott a gyerekek részéről, mint például az, hogy miképp kell segíteni egy látássérült embernek a mindennapi közlekedés során.
- Olyan dolgokat kell mondani ilyenkor, ami számunkra is hasznos információ. Azzal az útbaigazítással például, hogy a „zöld kapu után jobbra”, nem tudunk mit kezdeni. Irányokat kell megadni, de az is segítség, hogy hány utcányira van a célom, mert a kereszteződések alapján tudok tájékozódni.
A beszélgetést követően a Miskolci Nemzeti Színház közkedvelt művésze, Lajos András – aki egyébként az egyesület által szervezett rendhagyó irodalomórák állandó szereplője, és több, általuk kiadott hangoskönyv „orgánum szolgáltatója” – olvasta fel Gárdonyi Gézának a Mi újság, malac úrfiak? című meséjét, amit az értő közönség nagy hahotázással fogadott.
A rendhagyó irodalomóra új szereplője, Mike (kiejtve „Májk” – a szerk.), a vakond is bemutatkozott. A kézbábot Varsányi Ferenc, az egyesület alelnöke keltette életre. Mike a vakondokhoz képest is rosszul lát, ezért fehér botot használ. Ha elindul erre-arra a nagyvilágban, hajlamos eltévedni, ilyenkor pedig a hallgatóság segítségére van szüksége.
- Az előadássorozat valamelyik programján részt vevő gyerekek között biztos lesz olyan, aki felnőve olyan munkakörben helyezkedik el, ahol fogyatékkal élőkkel kapcsolatban kell majd döntéseket meghoznia. A célunk az, hogy a vakokra ne csodabogarakként tekintsenek, ezáltal pedig lehet, hogy jobb, a gyengén látókat érintő döntések születnek majd a jövőben – beszélt az irodalomórák távlati hasznáról Takács Péter.
