A rendezvény különlegességét az adta, hogy egybekapcsolja a tudományt a vásári hangulattal, hiszen nem csak szebbnél szebb kavicsokkal, ásványokkal, sőt, akár valódi fosszíliákkal lehet gazdagabb, aki meglátogatja a börzét és szán rá egy kisebb vagy nagyobb összeget – a néhány száz forintos kövektől a több tízezret kóstáló ásványkülönlegességekig bőséges a választék -, hanem számos előadáson, interaktív kiállításon és egyéb ismeretterjesztő foglalkozáson is részt vehet a kíváncsi látogató. 

A szombati forgatagban találkoztunk a rendezvény egyik szervezőjével Szakáll Sándor egyetemi tanárral, a Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet munkatársával, aki elmondta, hogy örülnek a nagy érdeklődésnek, számítottak is rá, mert két év kihagyás után tudták most újra megrendezni a járvány miatt, és a korábbi években is tömeges volt az érdeklődés a kiállítás iránt. 
Nem mellékes, az sem, hogy az elsőt több mint negyven éve rendezték, így mára komoly hagyománya és híre van. Nem véletlen, hogy mind a kiállítók és árusok, mind a látogatók között szép számmal találhatók külföldiek. Mindenekelőtt a környező országokból. 

„Mondhatjuk, hogy ez már egy bejáratódott esemény, az átlagos látogatószám nyolc-tízezer körül szokott lenni, a kiállítók is közel százan vannak, akik gyűjteményei háromszáz asztalon tekinthetők meg. A magyarok mellett többen a környező országokból jöttek, de vannak itt Nyugat-Európából is. Utóbbiak most kevesebben, mint korábban, de ha visszaáll a megszokott rend, még több külföldivel fogunk majd találkozni” – részletezte Szakáll Sándor. Hozzátette, az idei kiállítás tematikája két ásványra épült, az antimonitra és a borostyánra. Az év ősmaradványa most a borostyán, amely egy nagy népszerűségnek örvendő drágakő. 

Szakáll Sándor hangsúlyozta, hogy a kiállításon lévő háromszáz asztalon lényegében a világ minden részéből láthattak az érdeklődők különböző érdekes ásványokat és ékköveket. Aki pedig már betelt a sokféle ásvány vizsgálatával, az számos kisérő foglalkozáson vehetett részt a földtudományi játszóháztól a különböző interaktív feladatokon át az aranymosás kipróbálásáig. Délutánonként ismeretterjesztő előadásokra és 3D vetítésekre is sor került. 
Vasárnap pedig díjmentes ásvány és drágakő határozásra hozhatta el bárki az otthon féltve őrzött kincseit, amelyekről esetleg nem is tudta, hogy pontosan milyen fajtájú vagy összetételű ásványok. Erről az egyetem szakemberei egy budapesti drágakő-szakértővel kiegészülve most lerántották a leplet. 

Megtudtuk azt is, hogy egy további tematikus elem a tavaly elhunyt Tóth Lajos kohómérnököt bemutató kiállítás, aki korábban igazgató volt a Lenin Kohászati Művekben, a Borsodi Ércelőkészítő Műnél, és elnök-vezérigazgató a Borsodi Vaskohászati Trösztnél. Őt egész életében végig kísérte az ásványok, díszítőkövek, kőeszközök iránti érdeklődés, igen sok országban megfordult. Bárhol is járt a világban, így az Egyesült Államokban, Namíbiában, Dél-Afrikai Köztársaságban, Szovjetunióban, vagy Japánban, nem tért haza ásványok, kőeszközök nélkül. A gyűjtött és vásárolt példányokból összeállt, sok egzotikumot tartalmazó gyűjteményéből mutattak be most egy kis ízelítőt az ásványfesztiválon. 

Megkérdeztünk néhány látogatót is, mi volt számukra a legérdekesebb a kiállításon? 
Az Újszászból érkezett Ignácz Róbertnek a kristályok jöttek be leginkább, elmondta, hogy nagyon élvezi a kiállítást, és az árak is jók. Ezzel azt is elárulta, hogy nem csak nézelődni jött, hanem vásárolni is, néhány szebb kristályt az otthoni gyűjteménybe. 
Barátja Dominik szintén kristály rajongó, de ő a kövekből készült karkötők iránt is érdeklődik. A két fiatalembert nem vonzották túlzottan a kísérő előadások, de megígérték, hogy ha még marad rá idejük, kipróbálnak egy interaktív játékot is. 

Hédi és barátnője Lara Tiszaújvárosból jött az ásványkiállításra. Ahogy megtudtuk, őket is elsősorban a szépen csillogó kristályok varázsolták el. Ők a fiúkhoz hasonlóan, vásárlóként is böngészték a végtelen kínálatot. Kiderült, az iskolájuk szervezte a túrát, ezért az ismeretterjesztő foglalkozásokon is részt vettek. 
Lara hangsúlyozta, olyan szépek ezek az ásványok és a belőlük készített ékszerek, hogy azt meg kell mutatniuk a világnak is, ezért szereztek be néhány látványos darabot. 

Meg kell, hogy mondjam, e sorok írója sem jött el az ásványkiállításról üres kézzel, a család kisebb tagjai gazdagodtak néhány fényesre csiszolt ősmaradvánnyal. 

A 39. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál nagy siker volt, izgalommal várjuk a jubileumi negyvenediket. Aki több fotót szeretne látni kattintson és galária nyílik!

1

Az év ásványa: antimonit
Az antimonnak kénnel alkotott vegyülete, alacsony hőmérsékletű hidrotermás ércesedésekben gyakran, de általában kis mennyiségben jelenik meg. Az antimon fém legfontosabb forrása az ember számára. Kristályai jellegzetes nyúlt prizmák, tűk, illetve ezekből jönnek létre sugaras, vagy kusza tűs halmazai. Hazánkban a gyöngyösoroszi és mátraszentimrei ércesedésekben kerültek elő legszebb példányai. A Kárpát-övezetben a Gutin hegységben Kapnikbánya, Felsőbánya és Erzsébetbánya szolgáltat világviszonylatban is kiemelkedő minőségű példányokat. Kitűnő, akár több dm-es oszlopos kristályai Japánból és Kínából ismertek. Gyűjtők körében esztétikus megjelenésénél fogva nagy népszerűségnek örvend.     

Az év ősmaradványa: borostyán
Egykori fenyőfélék megkövesedett gyantája, mely képződésénél fogva elsősorban széntelepekben jelenik meg. Hazánkban a legtöbb borostyánt az Ajka melletti széntelep szolgáltatta. Ezt a borostyánt a lelőhelyről ajkait néven ismeri a szakirodalom. Világhírű borostyán-előfordulások találhatók a Balti-tenger keleti szegélyén, melyek finom törmelékes üledékekben helyezkednek el. Ezeket drágakőkereskedelem céljából nagy külfejtésekben ma is bányásszák. Ez a drágakő már az ókorban ismert volt, a Balti-tengertől Rómáig az ún. borostyánúton szállították a Római Birodalom központjába. Érdemes megemlíteni, hogy borostyánba zárva sokféle, egykor élt kis rovar kivételes minőségben megőrződött számunkra, mivel egykoron beleragadt a gyantába.