Veszélyes vírus terjed a szarvasmarhák között

A halálos kór a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége, emberre nem veszélyes. Egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentkeztek március elején a vírusfertőzés jelei Kisbajcson. Bár az érintett település Dunántúlon található, de ha nem történt volna azonnali intézkedés a telep lezárására, akkor tarthattunk volna a megbetegedés gyors továbbterjedésétől. Utánajártunk, hogy mekkora az esélye annak, hogy idővel vármegyénkben is megjelenik a kór és ez milyen folyamatokat indíthat el az állattartásban.

Teljes zárlat a telepen

A ragadós száj- és körömfájás vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította a szóban forgó állattartótelepen. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a járványügyi nyomozás megindítását – olvasható a Nébih honlapján. 

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében rendkívül szigorú hatósági intézkedések lépnek életbe, melyek magukba foglalják a fogékony élőállat fajok szállításának tilalmát is. A telep állományának felszámolása és a fertőzés forrásának felderítése folyamatban van – tájékoztatnak. 

Károk a marhatartásban

– Ez egy nagyon komoly állatbetegség, amely a szarvasmarhánál, sertésnél, juhnál, kecskénél, bivalynál és a vadon élő kérődzőknél is felléphet. Szerencsére ezen az egy, Győr-Moson-Sopron vármegyében található telepen találták meg ezt a vírust és megtették a szükséges óvintézkedéseket. Borsod-Abaúj-Zemplénben még nem jelent meg a kór – mondta Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke. 

– Vármegyénkben is sok nagy, több ezres állatállománnyal rendelkező húsmarhatelep, tejelő tehenészet és juhászat üzemel, amelyek érintettek lehetnek egy esetleges pandémia kitörésekor. Rendkívül fontos, hogy a gazdálkodók állattartó telepeiken betartsák a járványvédelmi szabályokat. A megelőzés a leghatékonyabb eszköz, amivel a vírus terjedésével szemben fel lehet lépni, vakcina azonban nincs ellene – hangsúlyozta. 

– Térségünkben jelentős gazdasági tényező az állattartás. Nekem is van közel 700 húsmarhám. A marhatartás nagy költséggel jár, de az értékesítéssel nagy bevételre lehet szert tenni. Sajnos már önmagában az is országos gazdasági kárt okozhat, hogy egy telepen megjelent a betegség, mert a felvásárlók óvatossá válhatnak. Így a felvásárlási ár valószínűleg mindenhol csökkenni fog – vélekedett. 

Azonnal jelenteni kell

Felidézte, hogy utoljára gyermekkorában, a hatvanas évek elején volt ragadós száj- és körömfájás járvány Magyarországon. A honvédség őrizte a tanyát, ahol ők is éltek, tizennyolc családdal együtt. A katonák ügyeltek rá, hogy se az állatok, se az emberek ne hagyhassák el azt. Nagyon indokolt esetben csak komoly fertőtlenítés után jöhettek ki és be a tanyára. 

Ismertette a betegség tüneteit: magas lázzal és étvágytalansággal jár, nyáladzik az állat, hólyagok keletkeznek a szájában és környékén, a nyelven, a szájpadláson, a tőgybimbókon, valamint a lábköröm környékén. Felhívta rá a figyelmet, hogyha egy állattartó észleli ezeket a jószágainál, haladéktalanul jelentenie kell az ellátó állatorvosnak, vagy a helyi állategészségügyi hatóságnak. 

A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában ingyenesen hívható zöld száma: a +36-80/263-244 is.

Gyorsan képes terjedni

A halálos kór terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ennek minimalizálása érdekében az ártalmatlanítás elföldeléssel – és nem égetéssel – történik, az érintett telephez legközelebb eső megfelelő helyszínen – tudatja a Nébih. 

A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. Tehát a betegség terjedésének megelőzése állategészségügyi jelentősége mellett nemzetgazdasági érdek is – írja weboldalán a szervezet. 

Az országos főállatorvos járványügyi intézkedései az érintett telepen: 
- Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást.
- A tanya körül forgalmi és az állatok szállítására vonatkozó korlátozás lépett érvénybe. Az ezzel kapcsolatos részletes kereskedelmi szabályokat: ITT lehet megtalálni. 
-  A gazdaság körül 3 kilométeres védőkörzetet és a 10 kilométeres felügyeleti körzetet állítottak fel, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. 
- A védő- és megfigyelési körzeten belül tilos a vadászat. 
- Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása március 17-ig. 
- A fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek - állatkert, vadaspark - további rendelkezésig nem látogathatóak ugyanitt.