A beborított Műúttól a járatlanokig – megnyílt Tellinger András tárlata a MÜHA-ban
Tellinger András neve sokaknak lehet ismerős, hiszen miskolci lokálpatriótaként közel harminc éve tervez és valósít meg kiadványokat. Alkotásai ezúttal annak apropójából költöztek a MÜHA Kortárs Galériájába, hogy méltó módon zárja le élete egy korszakát, munkásságának meghatározó szeletét – melyet az alkotó nehéz tanulási folyamatként értékelt 2024-ből visszatekintve.
Tellinger András ugyanis a 2000-es évek második felében kapcsolatba került a Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirattal – a találkozás teljesen új irányt adott pályájának. S mint azt a kiállítás megnyitóján is hangsúlyozta, önmagára nem művészként tekint, sokkal inkább egy szerencsés emberként, aki azzal foglalkozhat, amit szeret. Hálás, amiért hosszú ideig foglalkozhatott az irodalommal és a vizuális művészetekkel. Ebben a nagy feladatban – elevenítették fel a kiállításon – fontos társra talált Kabai Lóránt (1977-2022) személyében, akivel egymást inspirálva alakították a folyóirat megjelenését. Nem csak kollégák, barátok is voltak, ezért is ajánlotta a kiállítást a néhai művész emlékének.
A tárlatot megnyitó Kazsimér Soma rámutatott: a kiállító formabontó grafikai megoldásai és vizuális fantáziái jelentős átfedésben vannak a folyóirat szövegeivel, mi több, gyakorta olyannyira összecsúsznak azokkal, hogy egyszersmind elválaszthatatlannak is tekinthetőek azoktól. Ahogy méltatásában a költő-performer fogalmazott: Tellinger András nem pusztán díszíti az írásokat, hanem egyenesen irányítja figyelmünket, így pedig sajátos esztétikájával kívülről és belülről is beborítja a könyvet.
A tárlat azért is érdekes, mert Tellinger András igyekezett azokat a borítókat, oldalakat összeszedni az elmúlt tizenhat évből, amelyek önállóan is megállják a helyüket. A január 31-ig kiállított nyomatokat az alkotó – ahogy azt a megnyitó végén megjegyezte – nagy örömmel ajándékozza el az arra jelentkezőknek.
