A magyar fogyasztóvédelmi jogszabályok szavatosságot biztosítanak minden használt termékre, így a gépjárművekre is, azonban csak fogyasztói szerződés esetén. Fogyasztói szerződés akkor jön létre, ha természetes személy vásárol autókereskedelemmel foglalkozó vállalkozástól mint eladótól.

Gyakran tapasztalhatjuk, hogy csak bizományosi értékesítést vállal a kereskedő, azaz a használt autót nem mint tulajdonos, hanem mint közvetítő árulja. Ebben az esetben eladóként az adásvételi szerződésben nem a kereskedő, hanem a korábbi tulajdonos jelenik meg, aki legtöbbször természetes személy.

A vevőnek mint fogyasztónak az jelent jogi biztonságot, ha az autót a kereskedőtől vásárolja. Ilyen esetekben nem hivatkozhat a kereskedő arra, hogy a szerződésben kizárták a szavatosságot, mert a törvény – fogyasztói szerződés esetében – tiltja a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötést.

Ha ugyanis a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

A kötelezett a törvény szerint akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést igényelhet. Kérheti továbbá az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, vagy – legvégső esetben – elállhat a szerződéstől, ha a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Amennyiben a vállalkozás nem teljesíti a fogyasztó jogos igényét, úgy békéltető testülettől kérhető jogorvoslat, végső esetben bíróságon érvényesítheti szavatossági jogait a fogyasztó, ahol részére kártérítés állapítható meg.

dr. Strassburger Gyula ügyvéd

(A külső kép illusztráció)