A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői nemperes eljárás. Lényege, hogy a hárommillió forint alatti pénzkövetelés ebben az eljárásban érvényesíthető. A kötelezett a szabályszerűen benyújtott, majd részére szintén szabályszerűen kézbesített fizetési meghagyással szemben – amennyiben azt nem ismeri el – az átvételtől számított 15 napos határidőn belül a közjegyzőnél ellentmondást terjeszthet elő. Ha ezt elmulasztja, a fizetési meghagyás jogerőssé válik. A jogosult ez alapján indíthat végrehajtási eljárást a fizetési meghagyásban követelt összegre. Ha az adós határidőben ellentmondással él, a fizetési meghagyásos eljárás bíróság előtt folytatódik, és peres eljárássá alakul.

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyást nem veszi át, abban az esetben, „kézbesítési fikcióval” emelkedik jogerőre a határozat. Vagyis a jog azt vélelmezi, hogy a kötelezett átvette az iratot. Ezért a követelés végrehajthatóvá válik.

Itt biztosít lehetőséget a rendkívüli ellentmondás. Ha a végrehajtó az adósnak megküldi az első felhívást a tartozása megfizetésére, a kötelezettnek 15 napja van arra, hogy rendkívüli ellentmondással éljen a fizetési meghagyással szemben. Van egy további lényeges követelmény: az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során a jogosult által megelőlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni, és ezt az eljáró közjegyzőnek igazolni.

Három előfeltétele van tehát a rendkívüli ellentmondásnak, ezek teljesülése esetén lehet eredményes az egyébként már jogerőre emelkedett fizetési meghagyás rendkívüli megtámadása: a fizetési meghagyásnak fikció útján kell jogerőre emelkednie. A végrehajtási lap átvételétől számítva 15 napon belül kell a rendkívüli ellentmondást előterjeszteni. A végrehajtónál felmerült és a jogosult által megelőlegezett összegek a végrehajtó előtt megfizetésre, illetve a közjegyző előtt igazolásra kerültek.

dr. Strassburger Gyula ügyvéd