Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében és Miskolcon kisrepülőgépekről rókavakcinázást végeznek a héten. Az ukrajnai háború miatt az utóbbi időszakban gyakrabban jelennek meg veszett állatok a határ közelében. Utánajártunk, hogy hazánkban, illetve régiónkban ennek milyen kockázatai vannak és milyen intézkedéseket hozott ellene a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Borsodba is átterjedhet
A mostani eseteket megelőzően Magyarországon 2018. óta nem fordult elő veszettség. Ukrajnában a háború miatt a 2021-2023. közötti időszakban nem vagy csak részben tudták végrehajtani a rókavakcinázási programokat. A róka- és a vadállomány természetes úton is vándorol, és a veszettséggel megfertőződött, idegrendszeri tünetekben szenvedő, rendellenesen viselkedő vadállatok nagy távolságokat megtéve a fertőzést továbbadhatják. Emiatt várható volt, hogy a veszettség előbb-utóbb meg fog jelenni a környező országokban – válaszolta megkeresésünkre a Nébih.
Magyarországon a 2018–2021. közötti időszakban nem fordult elő veszettség, ezért az Európai Unió 2021. áprilisában hivatalosan elismerte hazánk veszettségmentes státuszát. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye azonban 2022-ben elveszítette veszettségtől mentes státuszát. Harminchat veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek abban az évben Szabolcsban (23 róka, 1 aranysakál, 6 kutya, 3 macska és 3 szarvasmarha), valamennyit az ukrán és a román határ közelében. Emiatt fel kell készülni arra, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is felütheti a fejét a betegség, leginkább Ukrajnából Szlovákián át vagy közvetlenül Kelet-Szlovákiából érkező vadállatok által – adták hírül.
Ebzárlat, legeltetési tilalom
A vadon élő állatokban előforduló veszettség felszámolásának hatékony módja a rókák orális immunizálása, úgy, hogy veszettségvakcinát juttatnak ki az állatok élőhelyeire. A megemelkedett veszettség esetszámok miatt az idei évtől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a rókák vakcinázása dupla csaléteksűrűséggel (40 adag per négyzetkilométer) történik mindaddig, amíg azt a járványügyi helyzet indokolja. Azokon a területeken, ahol előfordultak veszett állatok, számos egyéb járványügyi intézkedést rendeltek el: többek között ebzárlatot, a háziasított húsevő állatok kötelező veszettség elleni oltását, a rókák fokozott vadászatát és a rókák lebőrözésének tilalmát – sorolták.
A Nébih beszámolt róla, hogy régebben a vakcinát csirkefejbe rejtették, de ma már többféle gyári készítmény áll rendelkezésre. Ezeket úgy készítik, hogy a rókák számára vonzó szagú és ízű legyen, a készítmények belsejében található az oltóanyag. A róka – miközben megeszi a csalétket – szétrágja a kapszulát is, így a vakcina bejut a szervezetébe. A csalétek az ember számára kellemetlen szagú. A vakcinatartalmú csalik kiszórása kis magasságból, repülőgépről történik. A repülőgépek előre meghatározott párhuzamos útvonalakon repülik be a kijelölt területet. A repülőkbe beépített, számítógéppel kontrollált kiszóró berendezéssel négyzetkilométerenként 20 adag csalit szórnak ki.
A csalétket jobb elkerülni
A vakcinázás ideje alatt néhány dologra a lakosságnak is oda kell figyelni, amelyek a következők: Jogszabályi előírás alapján a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett területen. Ez azt jelenti, hogy vármegyénkben október 25-ig. Az ezt tartalmazó táblázat: ITT, az oldal alján érhető el. Ezen intézkedéseknek az a célja, hogy a kijuttatott, vakcinát tartalmazó csalétkeket ne a háziállatok vegyék fel, hanem a vörös rókák és aranysakálok. Fontos tudni, hogy a kihelyezett csalétekhez nem szabad hozzányúlni! Semmi esetre sem szabad felvágni vagy széttörni, mert a vakcina-vírus a bőrbe, szájba, szembe, orrba, sebbe kerülhet. Ha a vakcina ép bőrfelületre kerül, akkor elegendő a bőrt jódtartalmú fertőtlenítőszerrel vagy 70 százalékos alkohollal, esetleg ezek hiányában bő szappanos vízzel lemosni. Ha az oltóanyag friss sebbe vagy nyálkahártyára – például szájba, szembe - jut, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni – hangsúlyozták.
Védőoltás a háziállatoknak
Kellő odafigyeléssel, tudatossággal és az elővigyázatossági szabályok betartásával a lakosság is hozzájárulhat a veszettség elleni védekezés hatékonyságához, a terjedés megelőzéséhez. A jelenlegi járványügyi helyzetben különösen fontos a veszettség elleni védőoltás beadatása évente egyszer a kutyáknak és lehetőleg a macskáknak is – javasolták.
A hulladékokat megfelelően zártan kell tárolni, hogy ne vonzzák oda a rágcsálókat és a rókákat. Ha kutya vagy macska embert támadott, esetleg megmart, valamint vadon élő állattól származó sérülés történt, akkor amellett, hogy mihamarabb orvoshoz kell fordulni, az eseményt kötelező jelenteni az állategészségügyi hatóság - hatósági állatorvos és/vagy élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi jogkörben eljáró járási hivatal. Ha valaki elhullott emlős vadállatot - leginkább rókát - talál, be kell jelentenie az illetékes járási hivatal állategészségügyi osztályának, valamint fel lehet hívni a Nébih ZöldSzámát a +36-80-263-244 is. A járási hivatalok gondoskodnak a bejelentett állati tetemek begyűjtéséről és állami költségre történő laboratóriumi vizsgálatáról – tájékoztattak.
