Az ülés kezdetén napirend előtt az LMP az akkumulátorgyárak telepítése ellen szólalt fel, a Párbeszéd zöld fordulatot sürgetett a gazdaságpolitikában, a Mi Hazánk pedig az iskolai bántalmazások elleni hatékonyabb fellépést szorgalmazta napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

LMP: a Fidesz-kormány a munkavállalókat is kiszolgáltatja a külföldi vállalatoknak
    
Kanász-Nagy Máté (LMP) felszólalásában az akkumulátorgyárak Magyarországra telepítése ellen érvelt. A kormányt azzal vádolta, hogy "akkumulátorgyarmattá" akarja tenni Magyarországot, egyszerre akarja kiszolgáltatni az országot a keleti és a nyugati nagytőkének. Szerinte az akkumulátorgyárakra nem csak a természeti kincsek, hanem a munkavállalók kizsákmányolása is jellemző. Az ilyen gyárakban alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek, agyondolgoztatják a munkavállókat, az átlagbért meghaladó fizetést csak túlmunkával lehet elérni, és sokszor komoly egészségügyi kockázatot is jelent a munkavégzés - hangsúlyozta.
Kijelentette: az LMP nemet mond erre, és minden legális eszközt felhasznál az akkumulátorgyárak Magyarországra telepítése ellen.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: az akkumulátoriparért hatalmas verseny zajlik Európában, és Magyarországnak érdeke, hogy ebben a versenyben részt vegyen. A gyárak telepítését számos hatóság ellenőrzi, kiemelt figyelmet fordítva a természetvédelemre is - tette hozzá.
Azt is kiemelte: a járműipar Magyarország egyik legjelentősebb iparága, amely rengeteg családnak ad biztos megélhetést.    
    
Párbeszéd: zöld fordulatra van szükség

Tordai Bence (Párbeszéd) igazságos, zöld fordulatot sürgetett a gazdaságpolitikában, mondván, "falnak ütközünk", ha így folytatjuk tovább a Föld erőforrásainak kizsákmányolását. Tartós, mély ökoszociális krízisben vagyunk, a kormánypártok által működtetett "rezsim" pedig egyenes úton vezet a kontrollálatlan összeomláshoz - mondta.
Úgy fogalmazott, a globális és történeti perspektívában az Orbán-rezsim lehet, hogy csak "egy kis pörsenés a rendszer testén", de mégsem mindegy, hogy mit választunk: azt az utat, amely nem vet számot a növekedés korlátaival, vagy az igazságos, zöld fordulat útját, mindenkinek garantálva a méltó életminőséget.
Kiemelte: 2024-ben két - az önkormányzati és az európai parlamenti - választáson is dönthetnek a magyarok, és minél erősebb zöld képviseletre szavaznak, annál jobb lesz Magyarországnak.

Ha a kormánypártok pörsenést jelentenek, akkor az egyszázalékos támogatottságú Párbeszéd vajon micsoda? - tette fel a kérdést reakciójában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, aki a Párbeszéd névváltoztatására és a baloldal kampányfinanszírozási ügyére utalva megjegyezte: pontosabb lett volna, ha Zöldek helyett a "zöldhasúak" pártjára változtatják a nevüket.
Hangsúlyozta: Magyarország törvényben rögzítette, hogy 2050-re klímasemleges országgá válik, és 2010 óta úgy sikerült növelni GDP-t, hogy közben az egységnyi kibocsátásunk csökkent.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 óta jelentősen nőtt a megújulók erőforrások felhasználása is, az áramtermelésben mára 11 körüli a napenergia aránya, amivel az uniós élmezőnyben vagyunk.
    
Mi Hazánk: biztonságos iskolai környezetet kell teremteni
        

Dúró Dóra (Mi Hazánk) az iskolai bántalmazások elleni hatékonyabb fellépést szorgalmazta és egy aszódi, iskolai ügyről beszélt, amelyben két-három gyerek bántalmazta osztálytársait. Szerinte az ügyben a tankerület nem mondott igazat, mert igenis sérült a gyerekek biztonságos iskolai környezethez való joga.
Hangsúlyozta: az ilyen ügyekről általánosságban elmondható, hogy minden esetben az áldozatnak kell odébbállnia, mert a tankerületek és az intézményvezetők nem tesznek megfelelő lépéseket, valamint nincs elég iskolaőr és iskolapszichológus sem a rendszerben.
Ha a kormányoldal valóban komolyan gondolja a gyermekvédelmet, akkor ezekben az ügyekben az áldozatok mellé kellene állnia - hangsúlyozta.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt mondta: a kormány a gyermekek védelmében nem ismer kompromisszumot, és sem belföldi, sem külföldi nyomás hatására nem változtat ezen.
Hangsúlyozta: a kormány az iskolai konfliktusok, bántalmazások megelőzésére és kezelésre is figyelmet fordít. A megelőzést szolgálja, hogy 2010 óta dupla annyi, közel kétezer iskolapszichológus dolgozik, a konfliktusok kezelésében pedig speciális felhatalmazással rendelkező iskolaőrök vesznek részt - tette hozzá. A konkrét ügyben alapos vizsgálat után megtették a szükséges lépéseket, fegyelmi eljárást kezdeményeztek több diák ellen - mondta.

Jobbik: az ukrán gabonaimport kárt okoz  amagyar gazdáknak

Bencze János (Jobbik) az ukrán gabonaimport okozta problémáról beszélt. Elmondta: Brüsszel nem fizet kompenzációt, a magyar gazdák pedig tudni szeretnék, mi ennek az oka.
Azt mondta: az agrárkamara dokumentumai már 2021-ben jelezték, hogy probléma lesz az ukrán gabonaimporttal. Ott ugyanis az unióban tiltott növényvédőket is használnak, ami versenyelőnyt jelent számukra. Magyarország nemcsak tranzitország volt az ukrán gabona számára, az "lezúzta" a magyar gabonatermelőket: tízszer annyi búza érkezik az országba, mint korábban - mondta.
Azt szorgalmazta, hogy hozzák nyilvánosságra azon cégek adatait, amelyek nyerészkednek az ukrán gabonán, valamint azt, hogy szigorúan és részletesen vizsgálják át az Ukrajnából érkező árut.  
Azt kérdezte: ha a gazdatársadalom úgy dönt, hogy felemeli a szavát az ukrán gabonaimport ellen, melléjük áll-e a magyar kormány?

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt felelte: a magyar gazdatársadalom valóban súlyos veszteségetek könyvel el az ukrán válság miatt. Ennek oka az, hogy a szállítmányok jelentős részben nem a Fekete-tengeren jutnak el a célhelyükre.
Kijelentette: a kormány mindent megtesz azért, hogy a kérdésről tovább tárgyalhasson az Európai Unió mezőgazdasági biztosával.
Szerencsétlen szituációnak nevezte, hogy Magyarországon van a legnagyobb vasúti átrakóhely Ukrajna felől. Amikor ezt megerősítették az ukrán gabona elszállítása érdekében, úgy gondolták, hogy vasúton majd Európán keresztül juthat el Afrikába a szállítmány. Annak egy része azonban itt maradt, ami egész Európa gabonapiaci helyzetét felrobbantotta - fogalmazott az államtitkár.
    
MSZP: a kormány hagyjon fel Horn Gyula lejáratásával!

Újra lejárató kampány indult Horn Gyula néhai miniszterelnök ellen - mondta felszólalásában Molnár Zsolt (MSZP), aki arra szólította fel a magyar kormányt: szálljon ki ebből a küzdelemből, hagyja azt a radikálisokra. Szánalmasnak nevezte, hogy a kormányhivatal megtámadja a főváros döntését arról, hogy Horn Gyuláról nevezett el egy közterületet.
Olyan államférfinak nevezte Horn Gyulát, aki "talán legtöbbet tette Kohl kancellár után a német egyesítésért, ezáltal az új európai egység létrehozásáért". A szovjet csapatok árnyékában vágta át a vasfüggönyt - mondta, hozzátéve, a 1994-es kétharmados győzelem utáni önmérséklet példaképét támadják.
Azt is mondta: Horn Gyula 1956-os szerepvállalásával valóban lehetnek kétségek, de Winston Churchill egykori brit kormányfőt sem az ír felkelés vérbe fojtása alapján, hanem komplex életpályája alapján ítélik meg. Horn Gyula sok évtizedes pályafutását "egy mozzanat alapján megítélni" szerinte szintén hiba lenne.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: a korszakok és miniszterelnökségek megítélése a történészek dolga, Horn Gyula politikai tevékenysége azonban "meglehetősen ellentmondásos", sokakban kelt indulatot.  
Rámutatott: Horn Gyulának szerepe volt az 1956-os megtorlásokban. Ha ezt a szőnyeg alá söprik vagy elbagatellizálják, akkor mind a mai napig ellentmondásos a viszonyuk az erőszakhoz, akkor még nem tudták lezárni a Tanácsköztársaságot, 1956-ot és 2006-ot sem.
Azt kérte a képviselőtől, Horn Gyula megítéléséről kérdezze meg azokat, akiket üldöztek, fenyegettek, kisemmiztek, vagy családtagjaikat megölték, kínozták a kommunizmus alatt.
Cáfolta, hogy Horn Gyula kormánya önmegtartóztató lett volna, rámutatva, akkor "dobták oda" a magyar ipar jelentős résztét külföldi tulajdonosoknak úgy, hogy annak következményeit máig érezzük. Legyalulták a piacot, "rablóprivatizációt" folytattak - fogalmazott Dömötör Csaba.

Momentum: az egrieknek kell dönteni az elkerülő út nyomvonaláról

Lőcsei Lajos (Momentum) arról beszélt: Eger ma példát mutat hazafiságból, küzdelemből. Keményen dolgoznak, hogy kiküzdjék maguknak az önrendelkezés jogát, hogy eldönthessék: merre vezessen a várost elkerülő út. Ezért gyűjtik az aláírásokat az erről szóló népszavazáshoz - ismertette.
Felrótta: miközben az egriek többsége a külső elkerülő utat akarja, a hatalom emberei az egrieknek a rosszabb, zajosabb, szennyezőbb belső útvonalat akarja ráerőltetni a városra, a Fidesz egri képviselője pedig eközben semmit nem tett a népszavazásért, sőt új útvonaltervével össze akarta zavarni a helyieket.

Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára szerint a Momentum képviselője csak politikai és történelmi közhelyeket puffogtat.  
Kijelentette: Magyarországon a legtöbb gyorsforgalmi út, autópálya és felújítás Orbán Viktor kormányzása alatt valósult meg.
Úgy ítélte meg: Eger fideszes országgyűlési képviselője köszönetet érdemel, alázatos munkájával ugyanis mintegy 90 milliárd forintos beruházást visz a városba. A nyomvonal azonban valóban nem lényegtelen, a kormány ezért figyelembe veszi a helyiek véleményét, függetlenül attól, hogy a népszavazás eredményes lesz-e - közölte.
Az államtitkár átadott a képviselőnek egy meghívót egy lakossági fórumra, amelyet tárcája szervez kedd estére Egerbe a 2019 óta felvázolt tervek bemutatására.

DK: újabb gondok várhatók a szakrendelők államosításával

Komáromi Zoltán (DK) arról beszélt, hogy siralmas állapotok vannak az egészségügyben, és ez akkor kezdődött, amikor a kormány elvette a kórházakat az önkormányzatoktól; a kórházak színvonala azóta folyamatosan romlik, egyre tragikusabb állapotba kerülnek. Az egészségügyet csak az ott dolgozók áldozatkész munkája tartja életben - vélekedett.
Közölte: most a szakrendelőket is meg akarná szerezni a kormány, de sok önkormányzat nemet mondott a szakrendelők államosítására, mert szerintük ezzel újabb gondok várhatók. Jelenleg is az önkormányzatoknak köszönhető, hogy működnek a szakrendelők - jelentette ki a képviselő, aki szerint a betegeknek és a dolgozóknak is rossz lenne a szakrendelők államosítása.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy amikor a baloldal hatalmon volt, jóval kevesebbet fordított az egészségügyre, mint a jelenlegi kormány. A baloldal akkor a vizitdíjról, a hálapénz legalizálásáról beszélt, miközben ez a kormány olyan béremelést valósított meg az egészségügyben, amellyel kivezethető lett a hálapénz - mondta. Hozzátette: a baloldal kormányon egészségügyi intézményeket zárt be, most mégis rombolásról beszél a kormányt bírálva.

KDNP: kudarcot vallottak a szankciók

Szászfalvi László (KDNP) kifejtette: ideje belátni, hogy a brüsszeli stratégia, amelynek célja Oroszország térdre kényszerítése volt, kudarcot vallott, Európa "saját magát szankcionálja", a szankcióknak káros követkeményei lettek és nem hozták meg a várt eredményt. Béketárgyalásokra, tűzszünetre és a szankciók felülvizsgálatára lenne szükség - jelentette ki.
Szerinte Brüsszelnek esze ágában sincs megvédeni az európaiak érdekeit, az európai gazdaságot.
Azt mondta: ezzel szemben a kormány célja a családok, vállalkozások és munkahelyek megvédése, az ország biztonságának megőrzése, ennek érdekében hozza meg intézkedéseit.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: a kormány szerint "ha munka van, minden van", ezért tartja fontosnak a munkahelyek védelmét. 2010 előtt csak egy válság volt, de a baloldali kormány akkor tönkretette az országot - közölte. Hozzátette: 2010 után a kormány egyik legfontosabb célja a munkahelyek létrehozása, a munkanélküliség leszorítása volt.
Kiemelte: most is a munkahelyek megőrzése a cél, és egymillióval többen dolgoznak jelenleg is - a válságok ellenére -, mint 2010-ben.
    
Fidesz: meg kell védeni a nemzeti érdeket

Csöbör Katalin (Fidesz) hangsúlyozta: sokan hivatkoznak a nemzeti érdekre, ami a kormánypártok szerint egyértelműen a magyar érdeket jelenti. Magyarországnak lehet érdeke az uniós és a NATO-tagság, de ebből nem következik, hogy minden, ami az EU vagy a NATO érdeke, az Magyarország érdeke is - fejtette ki.
Megjegyezte: Magyarország érdekei átnyúlnak a határon, ettől válnak nemzeti érdekké, Magyarországnak kötelessége segíteni a határon túli magyarokat is. Kiemelte: a kormány folyamatosan igyekszik segíteni a családokat, vállalkozásokat, fejleszteni a településeket. A kormány nem megszorításokkal reagált a nehézségekre, hanem innovatív megoldásokat keresett, hogy győztesen jöhessen ki az ország ebből a helyzetből - mondta.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára erre azt mondta: a nemzeti önrendelkezés nemcsak alkotmányos jogainkban létezik, hanem a nemzeti iparban, a magyarok foglalkoztatási lehetőségeiben is. 2010 óta olyan gazdasági eredményeket értek el, amelyek példa nélküliek voltak, ezek közül a legjelentősebb a foglalkoztatás terén elért siker - emelte ki.
Közölte: a kormány további célja az ipari teljesítmény növelése, ehhez újabb beruházások, fejlesztések kellenek. A fejlesztések fő célterülete az ország keleti része, hiszen ott áll rendelkezésre a szükséges munkaerő-tartalék, amelyre építeni lehet - mondta Fónagy János.

Módosul a nemzetközi fuvarozásra vonatkozó TIR vámegyezmény
    

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: módosult a TIR igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó 1975-ös vámegyezmény, amit át kell vezetni magyar szabályozásba is. Ismertette: Magyarország 1978-tól alkalmazza a gyakorlatban is az egyezményt, amelynek célja, hogy a vám- és adófelfüggesztés hatálya alatt lévő áruk a lehető leggyorsabban jussnak át a határon. A mostani módosítások korszerűsítik a TIR egyezményt és technikai pontosításokat vezetnek be.
    
Hörcsik Richárd, a Fidesz-frakció nevében támogatta az egyezmény kihirdetését. Elmondta: a több mint négy évtizede kötött egyezmény lényeges eleme a vámhatóságok ügyintézésének felgyorsítása.  

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónokaként szintén támogatta az előterjesztést, hangsúlyozva, hogy az hozzájárulhat az adminisztrációs terhek csökkentéséhez.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka támogatta a javaslatot, és azt emelte ki: a TIR egyezmény elfogadása az árufuvarozás még szélesebb körű elektronizálását teszi lehetővé.

Egységesülhetnek a kiberbiztonsági tanúsítványok

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslatról azt mondta: uniós kötelezettséget teljesít az Országgyűlés az előterjesztés elfogadásával. Ugyanakkor a digitalizáció egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaságban, így a kiberbiztonságra is figyelni kell - mondta.
Közölte: a magyar szoftveripar sokszor nem tudja megszerezni a nemzetközi tanúsítványokat, ami versenyhátrányt okoz. Ennek egyik oka, hogy magasak a tanúsítványok költségei és azok nem egységesek. Ezért a javaslat létrehoz egy egységes kiberbiztonsági tanúsítvány keretrendszert. Az érintett vállalkozások 80 százaléka elfogadja ezt az új rendszert - ismertette.
A javaslat kiemelt szerepet szán a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának. A többi között nyomon követi az európai kiberbiztonsági rendszerek fejlesztését, a szabványosítást.

Szeberényi Gyula (Fidesz) arra mutatott rá, hogy az egységes kiberbiztonsági tanúsítási rendszer növelheti a hazai infokommunikációs szektor versenyképességét. Elmondta: a kiberbiztonsági fenyegetettség jelentős károkat okozhat a gazdasági és társadalmi életben. A követelményeket a termék gyártójának vagy a szolgáltatás nyújtójának kell megfelelnie, engedélyezett módon - ismertette.

Gréczy Zsolt (DK) a kiberbiztonsággal kapcsolatban szólt a politikai befolyásolásról, valamint a kiberfegyverekről. Utóbbiak adathalász szoftverek, amelyek magánszemélyek vagy cégek adataival is visszaélhetnek. Fontosnak nevezte az európai szabályozás megjelentését a magyar törvényekben. A rendszerben  szervezeti szabályok is vannak, "jó lenne tudni, hogy ezek pontosan hogyan fognak működni" - fogalmazott. Fontosnak nevezte a jogszabályt, de az szerinte pontosításra szorul.

Nacsa Lőrinc (KDNP) arra mutatott rá, hogy jelenleg hiányzik a termékek támogatása a kiberbiztonság terén. A változtatás az ország számára alapvetően fontos tevékenységet végző vállalatokat érinti. Nekik rendszeresen kell értékelni a kockázatokat és hatékonyan kell fellépni azok ellen. A javaslat társadalmi egyeztetésen is átesett - hangsúlyozta. Az védi a nemzetbiztonságot, a nemzetgazdaságot, a nemzeti érdeket - közölte.

Gurmai Zita (MSZP) arra mutatott rá, hogy a kiberbiztonság tárgyalásakor a személyek és a rendszerek védelméről egyaránt beszélni kell. Szólt a többi között a dezinformációról, szerinte azonban a kormány és csatolt szervei jelentenek ilyen fenyegetettséget. Szólt a Pegasus kémszoftverről és kijelentette: "önök kibertámadást hajtottak végre a magyar állampolgárokkal szemben".

Sas Zoltán (Jobbik) kiemelte: sok kritikus ágazat függ a kiberbiztonságtól, ráadásul a szomszédban zajló háború is rávilágít e téma fontosságára. A kibertámadások egyre gyakoribbá válnak, ezért is kell foglalkozni ezzel a kérdéssel - vélte. Hozzátette: a biztonságos kibertér közös érdek, az erre vonatkozó szabályokat mielőbb meg kell alkotni.
Elmondta: azért tárgyalják most az előterjesztést, mert ez az európai uniós jogharmonizáció alapján kötelezettsége Magyarországnak, de az, hogy ennek a kötelezettségnek eleget tegyen, egyébként is jól felfogott nemzeti érdek.

Szabadi István (Mi Hazánk) kifejtette: a javaslatban több hiányosság van, sok fontos részletkérdésre nem terjed ki. A javaslat a kibervédelem irányába hat, de az illetékes hatóság nem biztos, hogy valóban képes ellátni a feladatát - vélekedett.
Kiemelte: a javaslat elfogadása szükséges intézkedés, ezért támogatják, de a részletkérdéseket szabályozni kell majd.

Kormány: Magyarország bizonyíthatja, hogy kész az európai együttműködésért dolgozni

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: 2024 második félévében, 2011 után második alkalommal tölti be Magyarország az Európai Unió (EU) soros elnöki posztját. Az elnökségi félévben egy országnak nem a saját nemzeti céljait kell a középpontba állítania, hanem a 27 uniós tagállam közös érdekének előmozdításán kell dolgoznia semleges közvetítőként - magyarázta. Hozzátette: az elnökség ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az országnak fontos kérdésekre nagyobb figyelmet fordítsanak.
Hangsúlyozta: a magyar elnökség abból a szempontból érdekes időszakra esik, hogy jövő tavasszal lesz a következő európai parlamenti választás, így a magyar elnökség idején kerülhetnek új vezetők az európai intézmények élére.
Kifejtette: az uniós gépezet a nap 24 órájában működik, a tartalmi működtetését pedig a magyar közigazgatásnak kell majd biztosítani 2024 második félévében. Ez a normál tagállami működéshez képest jelentős többletmunkát jelent, és a kormány meggyőződése, hogy ezt a többletmunkát megfelelően el kell ismerni - mondta.
Közölte: ezt a célt szolgálja a létrehozni kívánt EU-elnökségi jogviszony, amellyel a közszférában dolgozó szakemberek alapjogviszonyuk mellett új jogviszonyt létesíthetnek, így "szakértelmüket az elnökségi feladatok kifogástalan és magas színvonalon való ellátása érdekében" is kamatoztathatják.
Úgy vélte, az elnökségi feladatok ellátása az abban résztvevők szakmai karrierjében nagy kihívás és megtiszteltetés, Magyarország számára pedig kiváló lehetőség, hogy ismét tanúbizonyságot tegyen arról, hogy "20 évvel az EU-csatlakozás után kész és képes a közösség és a közös európai együttműködés továbbfejlesztése érdekében dolgozni".
Arról is beszélt, hogy a törvényjavaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) érintő módosításokat is tartalmaz: rendelkezései nyomán nagyobb mozgástér állna az NKE rendelkezésére, hogy külföldi szaktekintélyeket foglalkoztasson, valamint a közfeladatok hatékonyabb ellátását célzó módosításokat is tartalmaz az intézmény tekintetében.

Fidesz: intenzív munka lesz az uniós elnökség időszaka

Hörcsik Richárd (Fidesz) úgy fogalmazott: a törvényjavaslat "első fecskeként jelzi", hogy közeleg a magyar uniós elnökség időszaka, amely egy fél évig tartó intenzív munka lesz, és a kormány több hónappal ezelőtt elkezdett felkészülni rá.
Kiemelte: a törvényjavaslat azokra a közszférában tevékenykedő szakemberekre számít, akik szakértelmüket az elnökségi feladatok kifogástalan és magas színvonalú ellátása érdekében kívánják kamatoztatni.
Emlékeztetett: Magyarország 2011-es első félévben töltötte be a soros elnökséget, amikor megmutatták, hogy az ország teljes mértékben alkalmas a feladat betöltésére.
Az első elnökség eredménye közt sorolta a horvát EU-csatlakozási tárgyalások lezárulását, az uniós roma keretstratégiát és a Duna stratégiát, valamint 2011-ben indult el a költségvetési és gazdaságpolitikai koordinációt jelentő európai szemeszter.
Az előző elnökség jelmondatából - erős Európa, emberi dimenzióval - az emberi dimenziónak kell különös hangsúlyt adni 2024-ben is - emelte ki.

DK: alkalmatlan a kormány az uniós elnökség betöltésére

Gréczy Zsolt (DK) úgy fogalmazott: örömünnep lehetne, hogy Magyarország tölti be az uniós elnökséget, de a kormány erre alkalmatlan. Azért alkalmatlan, mert Magyarország ma egy "elszigetelt páriaország" egész Európában, egyetlen szövetséges nélkül, "szétzúzott" diplomáciai kapcsolatokkal, V4-ekkel, gazdasági leszakadással - mondta.
A rendszerváltástól kezdve a kormányok azért fáradoztak, hogy Magyarország az EU és a NATO megbecsült tagja legyen, most pedig "Magyarországnak egyetlen barátja sincs az Európai Unióban" - tette hozzá.
Jelezte: olyan időszakban éri az uniós elnökség Magyarországot, amikor nem jönnek az uniós pénzek, mert az Orbán-kormányról azt gondolja a teljes EU, hogy "itt a pénzeket ellopják", és nincsenek meg azok a jogállami feltételek, amelyek Magyarországot demokratikus országnak tekintenék.

KDNP: nagy lehetőség Magyarországnak az uniós elnökség

Juhász Hajnalka (KDNP) felszólalásában óriási lehetőségnek nevezte az uniós elnökség időszakát, amelyet Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulóján tölthet be. Hozzátette: ennek a ciklusnak az első elnökség idején szerzett tapasztalatokkal vághat neki az ország.
Felidézte az első elnökség idejéről a horvát csatlakozási tárgyalási fejezetek lezárását, úgy fogalmazott: a magyar elnökség sokat dolgozott azért, hogy Horvátország 2013-ban az EU tagja legyen. Azóta egyetlen országnak sem sikerült uniós tagsági tárgyalási fejezeteket lezárni. Felszólalásában elutasított minden olyan ellenzéki hozzászólást, amely Magyarország alkalmasságát kritizálja.
Egy ország nemcsak azt mutathatja meg, hogy részese az EU rendszerének, hanem kulturális hagyományait, örökségét is, ilyenkor Európa szeme az adott országra szegeződik - vélekedett.

A 2024-es magyar soros EU-elnökséggel kapcsolatos feladatokról, rendelkezésekről szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés, amely elkezdte a magyar-török katonai keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitáját is.

MSZP: tovább kell csiszolni az előterjesztést

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: tovább kell csiszolni az előterjesztést, hogy az pártja számára is elfogadható legyen.
A szerinte tisztázatlan kérdések között említette, hogy a javaslat szövege nem támasztja alá, miért meghívásos alapon, és csak kivételes esetben pályázati úton osztják el a javaslatban tárgyalt posztokat. Hozzátette, rendkívül általánosak az egyes pozíciók betöltésének feltételei, ráadásul nem tudni, a részletszabályokat rögzítő kormányrendeletben mi szerepel majd.
Kifogásolta, hogy az érintetteket csak meglévő munkájukon felül foglalkozhatnak elnökséggel kapcsolatos feladatokkal. Annak a gyanúnak adott hangot, hogy a jogszabállyal a jelenlegi feltételek mellett megtehetetlen kinevezéseket készítenek elő.
A szocialista politikus a 12 évvel ezelőtti magyar soros uniós elnökség eredményeit sorolva arról beszélt, a féléves periódusban nyújtott magyar teljesítmény  szakmailag csillagos ötös volt, ám politikailag nem volt tökéletes.
    
Jobbik: szerteágazó területeken kell minőségi munkát végezni

Balassa Péter (Jobbik) azt hangsúlyozta, a sikeres soros elnökséghez szerteágazó területeken nyújtott minőségi háttérmunkára van szükség,
Felvetette, elnagyolt megfogalmazások szerepelnek az előterjesztésben, amelynek e formában való elfogadása esetén akár különleges lehetőségeket is adhatnak az "Orbán Viktor kedvencének számító" Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.
Magyarország igenis képes arra, hogy képviselje a magyar embereket, de az nem mindegy, hogy milyen módon - fogalmazott a Jobbik politikusa, kiemelve, hogy a becsületet, a tisztességet, a békét kell központba állítani.
Annak a véleményének adott hangot: az Orbán-kormánynak tettei és elszigeteltsége miatt sokkal rosszabbak a lehetőségeik az elnökséggel kapcsolatos  koordinálásra, mint 2011-ben, kijelentve, a kormány nem mutat kompromisszumkészséget, "és ez óriási hiba".
Hozzátette, nem működik a visegrádi négyek szervezete, "Orbán Viktortól elfordultak a legrégebbi szövetségesei is", eközben kisodródott az ország a szövetségi rendszeréből, holott Magyarország biztoságát csak Európa biztosíthatja.
    
Képviselői felszólalások

Illés Boglárka (Fidesz) azt hangsúlyozta, Magyarországnak olyan kormánya van, amely 2011-ben már bizonyította, hogy képes egy sikeres uniós soros elnökséget megtervezni, megszervezni és végigvinni. Arra is kitért: a magyar-lengyel barátság tovább építésén, gyarapításán dolgoznak a partnerek.
Szerinte az ellenzék folyamatosan azt bizonyítja, hogy bár egyetért abban, hogy az uniós pénzek megilletik a magyar embereket, képviselőik annak ellenlében dolgoznak, hogy ezeket a forrásokat megkapjuk.
Hangsúlyozta, ahogy a 2011-es soros elnökség idején, úgy most is az erős Európáért dolgozik a kormányzat, a háború és az elhibázott szankciók pedig csak még aktuálisabbá teszik ezt a küzdelmet. Hozzátette, 2011-ben Horvátország, most a Nyugat-Balkán többi államának európai csatlakozása érdekében dolgozhatunk.

Gréczy Zsolt (DK) szerint miközben a magyar kormányoldal a visegrádi rendszer jó működéséről beszél, a másik három partner annak válságát látja.
Kijelentette, egyetlen magyar politikus akarta elvetetni az országtól az uniós pénzeket, az pedig 2006-ban Orbán Viktor volt, az Európai Néppárt eseményén. Szerinte a kormány "lopásai és jogi visszaélései miatt nem kapja meg Magyarország ezeket az uniós forrásokat".

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy 2011-ben rossz gazdasági helyzetben, mély morális válságban kellett megszervezni az uniós elnökséget Magyarországnak. Szerinte ez bravúr volt és az elnökség kifejezetten sikeres lett. Nemzeti érdeknek nevezte, hogy megint sikeres legyen az uniós elnökség.
Az ismételten felszólaló Gréczy Zsolt közölte, pártja abban érdekelt, hogy Magyarország sikeres tagja legyen az EU-nak és olyan elnökséget biztosítson, amely jó hírét viszi az országnak. Ma erre az Orbán-kormány nem képes - tette hozzá.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Zárszó: Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában hangsúlyozta, a törvényjavaslat célja, hogy Magyarország sikert érjen el az EU soros elnöki feladatainak ellátásával, azaz, hogy az ország sikeres legyen. Az előterjesztés ehhez a célhoz teremt eszközöket - magyarázta. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, támogassák a törvényjavaslatot.
    
Magyar-török katonai keretmegállapodás
    
A Magyarország és a Törökország közötti katonai keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a török fél 2020 novemberében kereste meg Magyarországot új keretmegállapodás megkötése céljából, ami felváltaná az 1995-ös hasonló egyezményt.
Elmondta, a magyar kormány keleti nyitás politikájával összhangban folytatja Törökországgal a védelmi ipari együttműködést, amely megfelelő alapot biztosít a katonai kapcsolatok további fejlesztéséhez. Ezen fejlesztések kiemelt programjai a közös kiképzések és gyakorlatok, valamint az információ- és tapasztalatcserék lehetősége teszi indokolttá az általános keretmegállapodás megkötését - magyarázta. Törökország fontos szövetséges a terrorizmus elleni fellépésben és alapvető szerepe van a régió, valamint az európai biztonság szavatolásában, Európa migráció elleni védelmében - közölte.