Örüljünk, vagy féljünk a nagyragadozóktól?

Az ingyenes, de eseményekben gazdag szeptember 27-28-án tartott fesztiválon ismeretterjesztő előadásokat, természetfilmeket, fotókiállítást, bábelőadást, élő ragadozómadarakat tekinthettek meg kicsik és nagyok, valamint különféle játékos foglalkozásokba kapcsolódhattak be. Sőt még szuvenírt – például plüssállat és levendulás dísztárgy - is vásárolhattak. Emellett a régió szépségeit, természeti értékeit bemutató túrákon vehettek részt, valamint az épített környezet adta lehetőséggel élve, a Bükki Csillagdában kérhettek tárlatvezetést. 

A rendezvény célja az volt, hogy eloszlassa a tévhiteket a hazánkban, különösen az Északi-középhegységben élő nagyragadozókkal kapcsolatban és segítse a békés együttélést velük. Ennek érdekében a szervezők a tudásátadáson túl, párbeszéd kezdeményezésére is törekedtek a helyiekkel. 

A szakmai és egyben családbarát programra - amely a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával és Répáshuta Község Önkormányzatával karöltve valósult meg - szombat délelőtt kollégánk is ellátogatott. 

Az esős időjárás a programok helyszínét némileg átrendezte. A művelődési házban folytak az előadások, ahol nagyobb részt a szakma képviseltette magát a közönség soraiban is. Kollégánk miután megtekintette Dezső László erdélyi természetfotós kiállítását a kitelepülésen, két vetített képes előadást hallgatott meg. 

Bíró Zsolt, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója „A farkas patás vadfajokra gyakorolt hatásának vizsgálata Magyarországon” címmel tartott előadást. Az egyetemi docens a vadászok segítségével gyűjtött adatok alapján bemutatta, hogy a farkasok jelenléte egy adott területen lényegében nem, vagy csak csekély mértékben okoz állománycsökkenést az egyes vadfajok tekintetében. Továbbá, hogy a farkasok prédafajainak jellemzően nem magasabb a stressz-szintje azokon a területeken sem, ahol a ragadozókkal közösen kell osztozniuk az élőhelyen. Mindez azt jelenti, hogy a farkasok előfordulása összességében nem okozza a vadfajok életminőségének romlását és nem veszélyezteti őket kipusztulással. 

Juhász Erika, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója pedig „A nagyragadozók jelenlétével és hatásaival kapcsolatos vélemények a Bükk-hegység nyugati oldalán” című előadásában összefoglalta, hogy a megkérdezettek hogyan vélekednek a szürke farkasokról, a barnamedvékről és az eurázsiai hiúzokról. Ehhez Bükkszentmárton és Répáshuta településen végzett kérdőíves kutatást. A véleményekből kiderült, hogy az emberek, ha egy kicsit elgondolkodnak, a növényevő vadakat talán még kártékonyabbnak tekintik, mint a nagyragadozókat. Sőt utóbbiakban képesek meglátni az értéket is. A hiúzok életmódját pedig kevéssé ismerik. Némelyek nagyra nőtt macskának, mások a farkasnál is veszélyesebb fenevadnak tartják őket, de mindkét elképzelés szélsőség. 

Répáshután pedig az emberek többségében 5-10 éve érzékelik a farkasok jelenlétét, de szoros kontaktus a területen élő nagyragadozókkal ritkán fordul elő. Azaz nem háborgatják az ott lakó embereket. Viszont a gazdálkodók haszonállaival némileg más a helyzet. A magyar gazdák tapasztalatait azonban nem szabad összemosni más vidékeken és országokban tevékenykedő állattartókéval. 

„Egyre kevesebb a tájban gazdálkodó és dolgozó ember, de ennek összetett okai vannak, nem magyarázható pusztán a nagyragadozók jelenlétével. Ugyanilyen zavaró tényező lehet a gazdák, haszonállataik és kutyáik életében, például a kirándulók, illetve az erdőt hangos járművekkel átszelők gyakori feltűnése” – jelentette ki Juhász Erika. 

„Ugyanakkor még a hazai gazdálkodók sem számolnak be közvetlen tapasztalatokról farkasokkal, medvékkel, de közvetettekről, néha káreseményekről és szükséges védekezésről igen. A leghatékonyabb védelem egyidejűleg a villanypásztor, a kuvaszok és az állandó emberi jelenlét. Az utóbbi sokszor azért hibádzik, mert a szaktudással rendelkező és a kutyákhoz is értő pásztor manapság már hiányszakma” – foglalta össze a kutató. 

Előadása végén a közönség soraiban ülők is hozzászólhattak a hallottakhoz. Egy répáshutai turizmussal foglalkozó házaspár elmondta, hogy a távolabbról több napra érkező kirándulók tartanak a nagyragadozóktól. Emiatt a szállás iránt érdeklődők első kérdései között szerepel általában, hogy élnek-e medvék és farkasok a közelben. Nekik pedig rendre meg kell nyugtatniuk vendégeiket, hogy bár igen, de ők maguk se nagyon találkoznak ezekkel az állatokkal, hiszen tartanak az embertől. 

Erdős Tamás, Répáshuta polgármestere pedig megosztotta, hogy személy szerint többször is találkozott farkassal a természetben. Így a helyi általános iskolában tartott a témában előadást a gyerekeknek. A nebulók meglepetésére pontosan tudták, hogy mi a helyes viselkedés akkor, ha nagyragadozókba botlanak.