Ötmilliós bírságot is kaphat, aki hazavisz egy agancsot

Elkezdődött a gímszarvasok agancshullatási időszaka és márciustól a dámszarvasé is elindul. Mivel a vadak az egész erdőt bejárják, akár a turistaútvonalakon is áthaladnak, ezért kirándulóként is találhatunk agancsot az utak mentén. Bár csábító lehet, hogy hazavigyük, de jobban tesszük, hogyha a földön hagyjuk az agancsokat. Ellenkező esetben, engedély hiányában milliós bírságot is kiszabhatnak ránk. 

Engedélyhez kötik

- A vadászati törvény szerint a hullott agancs a vadászatra jogosult tulajdona. Ha valaki ezt engedély nélkül összegyűjti és hazaviszi az lopást követ el. Amennyiben pedig eladja, akkor az eladó és a vevő is orgazdasággal vádolható. Tehát agancsot gyűjteni, csak a vadászatra jogosult írásos hozzájárulásával lehet. Így egyes vadásztársaságok a saját vadászterületükre szokták kiadni az engedélyt, általában hozzáértő személyeknek, laikusoknak nem - ismertette Kovács István János hivatásos bükki vadász. 

Elmondta, hogy a vadászoknak a hullott agancsok gyűjtése és értékesítése bevételi forrás. Emellett adott szarvasbikák agancsait megfigyelve, azok fejlődésére is lehet következtetni. Időnként hullott agancskiállítást is rendeznek, ahol szakmai megfigyeléseket osztana meg egymással. 

Állatkínzás is lehet

Hozzátette, hogy engedély nélküli agancsgyűjtésre bizonyos bűnözői körök specializálódnak. Itt Észak-Magyarországon jellemzően azok, akik fémhulladék-gyűjtéssel is foglalkoznak. A büntetés általában pénzbírság, amelynek mértéke az összegyűjtött agancs értékétől függ. Egyedenként legalább 100 ezer forint, de akár 5 millió forint is lehet a vadászati törvény alapján. 

- Az illegális agancsgyűjtők szervezetten, a vadakat hajtva járják az erdőt és nem állnak meg egy vadászterület határán. Többnyire ismerik a szarvasok mozgását, váltóikat és útvonalaikat. Jól tudják, hogyha megmozdítanak egy szarvas rudlit, akkor az merre fog menni. Ugyanis az űzött vadak fejéről hamarabb leesik az agancs menekülésük közben. Előfordul olyan is, hogy a váltókra drótokat feszítenek ki, hogy a szarvasok agancsa fenn akadjon benne. Ha a vad szervezete még nem készült fel az agancs levetésére, akkor ettől maradandó károsodást szenved, ami állatkínzásnak minősül – hívta fel a figyelmet a vadász. 

Az agancs korral változik

Elmagyarázta, hogy az agancs abban különbözik a szarvtól, hogy nem szaruból, hanem csontból áll. Többnyire a hím szarvasok és őzek növesztik. A gímszarvasoké nyárra, a dámszarvasoké őszre készül el. Az őzeknél azonban fordítva történik, mert ők ősszel kezdik növeszteni és tavaszra készülnek el vele. Szarvat pedig a muflonkosokon láthatunk a Bükkben a vadak között. 

- A szarvasbikák példátlan, a testüknek akár öt százalékát érintő csontmobilizációt hajtanak végre a szervezetükön belül azáltal, hogy újra és újra kinövesztik az agancsaikat. A hullatás az éjszakák és a nappalok hosszának változásával indul be, a csontfaló sejtek aktivizálódásával. Először egy éves korban nő agancs. Az agancsnövekedés egyből a hullatás után megkezdődik, amit az idősek kezdenek. Így a bőgés és szaporodás idejére teljesen felkészültek lesznek a harcra és megelőzik a gyengébb fiatalokat – számolt be a szakember. 

A rákkutatás vizsgálja

- A gímszarvasbika számára körülbelül 120 nap szükséges ehhez, azaz nyárra elkészül az agancsával. Először bársonyos, szőrős bőr, a barka borítja, amiben idővel elhal a vérkeringés és fájdalommentesen le tudja dörzsölni az állat. A szarvasbika minden évben nagyobb és erősebb aganccsal áll elő. 10-12 éves kor után azonban ismét elkezd kisebbedni és gyengülni az agancs. Nagyobb kondícióvesztés, vagy betegség esetén azonban hamarabb is előfordulhat csökkenés – fűzte hozzá. 

Megemlítette, hogy a humán orvoslásban is vizsgálják az agancsnövekedés mechanizmusát. Például a rákkutatásban az irányított sejtnövekedés fontos téma. A csontritkulás megelőzése szempontjából pedig a kalcium mobilizáció.