Pí-nap: Európai vészhelyzet van a matematika oktatásban

A helyzet Magyarországon is aggasztó, ahol az elmúlt években szintén nőtt az alulteljesítők aránya, ami hosszú távon veszélyeztetheti az ország gazdasági versenyképességét. Négy év alatt 6,6 százalékkal nőtt az Európai Unióban a matematikában alulteljesítők aránya a jelentés szerint. A legrosszabbul teljesítő országok között van Bulgária, Ciprus, Románia és Görögország – ezekben az államokban az alulteljesítők aránya meghaladja a 45 százalékot. Magyarország ugyan nincs a legrosszabb helyzetben, de a trendek itt is kedvezőtlenek: egyre több diák küzd az alapvető matematikai készségek elsajátításával.

Mindeközben a legjobban teljesítő diákok aránya is csökken: a kiválóan teljesítők száma 11-ről 7,9 százalékra esett vissza négy év alatt az Európai Unióban. Míg Hollandia és Észtország kiemelkedik a tehetséges diákok arányát tekintve, addig Magyarország a középmezőnyben van. 

Miért veszélyes mindez hosszú távon?

„Az iskolai matematikaórán nem igazán derül ki a diákoknak, hogy miért kell matematikát tanulniuk. Ha ez megváltozna, akkor lenne esély arra, hogy közelebb kerüljön a matematika az emberekhez”– osztotta meg tapasztalatait Mosóczi András matematikatanár.

A matematikai készségek hiánya nemcsak az iskolapadban okoz problémát, hanem az egész társadalomra kihat.

A digitális átállás és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt egyre nagyobb az igény a matematikai kritikus gondolkodásmódra, ráadásul a STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) egyre nagyobb a munkaerőhiány. Így ha a jelenlegi trendek folytatódnak, veszélybe kerülhet az Európai Unió technológiai versenyképessége, és a gazdasági növekedés is lassulhat.

Az alacsony matematikai kompetenciák a mindennapi életben is hátrányt jelentenek. Egy friss elemzés szerint a pénzügyi tudatosság – például a hitelek kamatköltségeinek kiszámítása vagy a háztartási költségvetés tervezése – szoros összefüggésben áll a matematikai készségekkel. A mateking.hu oktatási platform készítői szerint a matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a problémamegoldó képességet, ami minden szakmában versenyelőnyt jelenthet, legyen szó ügyvédekről, közgazdászokról vagy mérnökökről.

Miért ilyen mumus tantárgy a matematika és mit lehet tenni, hogy ez másképp legyen?

Nincsenek könnyű helyzetben sem a diákok sem a tanárok a matematika tanulásában és tanításában – ismerte el a szakértő. „Míg a történelem vagy a biológia tanulásakor a gyerekek az osztályban nagyjából azonos tempóban tudnak haladni, addig a matematikában a diákoknak gondolkodniuk kell, feladatokat kell megoldaniuk, amit mindenki a saját tempójában végez. Éppen ezért a matematika tanárnak lényegében 10-15 részre kéne szakadnia a matekórán, hogy minden diák elégedett legyen a tempóval. Ráadásul a matematika egy nagyon absztrakt és elvont tárgy is. Ez az egyetlen olyan tantárgy, ahol olyan dolgokat tanulnak a diákok, amik a valóságban nem is léteznek, hiszen már maguk a számok is egy absztrakció, és a törtek, az egyenletek, a hatványozás mind mind absztrakt fogalom. Ez egyébként egy általános probléma, ami miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon nehéz a matematika tanítása és tanulása” – emelte ki Mosóczi András.

„Mi lehet a megoldás? Az egyik lehetséges válasz erre a problémára a minél gyakorlatiasabb feladatok megjelenése a matematikaórákon. Ez kétségtelenül egy kedvező irány, de azért nem szabad túltolni” – fejti ki a szakember. "A cél az, hogy magát a matematikai gondolkodást és az algoritmusokban való eligazodást tanítsuk meg a diákoknak, nem pedig egy butított matekot. Egy hasonlattal élve, amikor verseket tanítanak az iskolában, azt sem azért teszik, hogy majd amikor állásinterjúra megyünk, akkor elszavaljuk – hacsak valaki nem színész lesz. Azért tanulunk verseket, hogy ezzel fejlesszük a memóriánkat, a szókincsünket, a nyelvi érzékünket és közelebb kerüljük az irodalomhoz. Ugyanez a helyzet a matekfeladatokkal. Csak ott a problémamegoldó képességünk, az algoritmikus gondolkodásunk, a sémák felismerése és az absztrakciós készségünk fejlődik. Egyszerűbben fogalmazva okosabbak leszünk."

Mosóczi András hozzátette: „A matematikának vannak száraz részei, amikor meg kell tanulnunk azokat az algoritmusokat, amikkel aztán már izgalmasabb és színesebb problémákat is képesek vagyunk megoldani. Az általam képviselt oktatási módszer egyik titka az, hogy a száraz algoritmusokat eleve izgalmasan és nagyon szemléletes példákkal mutatjuk be a diákoknak. Fontosnak tartom a tabuk döntögetését a matematikaoktatás terén, ugyanis azt hiszem csak így lehet valódi fordulatot elérni. Hiszek benne, hogy a jelenlegi matematika tananyag bőven megtanítható a jelenleginél sokkal kisebb erőfeszítéssel és a jelenleginél sokkal több diák számára. Úgy látjuk, hogy ebben a változásban a matematikatanárok is partnerek, ezt mutatja az is, hogy rendkívül nyitottak a működő új megoldásokra. Az általunk fejlesztett mateking.hu oktatási platformot már több mint 3450-en használják az iskolai oktatásban."

Miért kell tanulnunk matematikát?

Két fő oka van annak, amiért nagyon fontos matematikát tanulnunk. Az egyik ok, hogy a matematika olyan, mint egy mentális edzés, amely segít fejleszteni a logikus gondolkodást és a problémamegoldó készséget. Ahogyan a testmozgás az izmainkat erősíti, a matematika az agyunkat edzi. És ahogyan a mozgás segít a betegségek megelőzésében a jobb közérzet kialakulásában és még sok-sok dologban, úgy a matematika a mentális állapotunk fejlődésében játszik hatalmas szerepet. Egy hasonlattal élve, amikor a kisgyerekek játszanak az építőkockákkal, tornyokat és várakat építenek, mondhatnánk, hogy az egésznek semmi értelme, hiszen aztán úgyis elpakoljuk a kockákat. Akkor minek építette föl a tornyot? Ugyanez a helyzet a matekórán, amikor megoldunk egy egyenletet, vagy kiszámoljuk egy gúla térfogatát. Semmi értelme. A haszon ott jelentkezik, hogy miközben ezt a dolgot csináljuk, kifejlődik bennünk valami.

Ahogyan az építőkocka fejleszti a gyerekek kézügyességét kreativitását, úgy a matematikai feladatok megoldása is fejleszt valamit. Ha rosszul tanítjuk a matematikát, akkor a diákok szorongását fejleszti. De ha jól tanítjuk, akkor a kreativitásukat, a problémamegoldó-képességüket, adott esetben pedig a monotóniatűrésüket. Mindezen képességek később a mindennapi életben és a munkában is elengedhetetlenül fontosak lesznek.

„De van egy másik oka is annak, hogy miért tanulunk matematikát. A matematika az összes tudomány alapnyelve, ezen a nyelven beszélnek egymással a közgazdászok, a tudósok, a kutatók, a biológusok, a vegyészek. Ha ezt nem tanuljuk meg, akkor analfabéták leszünk a reál területeken, és így azok a diákok, akik reál pályán tervezik a jövőjüket behozhatatlan hátrányba kerülnek azzal, ha a matematikai képességeiket csak később kezdenék el fejleszteni.”– összegezte Mosóczi András a mateking.hu oktatási platform alapítója és szakmai vezetője.