Végre megünnepelhette száztíz éves jubileumát a Perecesi Bányász Zenekar
A májuskosár sokszínűségével vetekedő programmal készült a pandémiás nehézségeken túllendült Perecesi Bányász Koncert Fúvószenekar, melyben bármely korosztály megtalálhatta a számára kedves zenét. Az előadók egyebek közt olyan indulókkal és operettekkel hozakodtak elő, melyek egytől egyig énekre és/vagy táncra ösztökélték a publikumot – ezt volt hivatott megtámogatni a Miskolci Nemzeti Színház énekeseinek és táncosainak a közreműködése is.
Az 1911-ben alakult Perecesi Bányász Fúvószenekar az első időkben egyaránt játszott szimfonikus és fúvószenét, társas összejöveteleken tánczenét. Az együttes megalakulástól kezdve ápolja és őrzi a fúvós hagyományokat, a fúvószene kultúráját. Tevékenységükben fontos helyen szerepel a bányászhagyományok ápolása és őrzése, az utókornak való átmentése. Hitvallásuk kapcsolódik Richard Strauss szavaihoz: „A zene sokat tehet azért, hogy visszahozza a szeretetet az emberiségnek.”
Magyarország egyik utolsó fúvószenekarának tizenöt a legfiatalabb, nyolcvanhét éves a legidősebb tagja. – Azért mondjuk, hogy befogadó zenekar vagyunk, mert mindenkit szeretettel várunk, aki valaha zenét tanult, de nem ment zenei pályára. Van közöttünk jegyző, jogász, nyugdíjas rendőr, jómagam lelkész vagyok – fogalmazott a zenekar elnöke megkeresésünkkor. Gecse Attila szerint valódi kuriózumnak számít idehaza az immár több mint száztíz éves formáció.
Repertoárjukban a fúvószenekari irodalom valamennyi stílusa megtalálható. Gondot fordítanak a magyar és külföldi kortárs zeneszerzők műveinek bemutatására, de a hagyományos fúvószenekari művek mellett helyet kapnak a klasszikus zeneszerzők szerzeményei is. Műsorukból nem hiányoznak a mai kor népszerű dallamai, a híres filmslágerek, operett-részletek és nyitányok sem.
A harminchét muzsikus játékát Lendvai Péter és Ács Gyula karmesterek felváltva vezényelték. A koncert szervezője a Bányász Kulturális Egyesület volt.