A miskolci árvíz áldozataira emlékeztek

Az 1878. augusztus 31-ei nagy miskolci árvíz 146. évfordulója alkalmából az áldozatokra emlékezett, Miskolc önkormányzata augusztus 30-án, pénteken reggel a Szent Anna téren található emlékműnél. 

- A legújabb kori magyar történelem egyik legpusztítóbb árvize sújtotta Miskolcot 1878. augusztus 31-én, amikor a Szinva patak áradása közel háromszáz ember életét oltotta ki. Ez az árvíz nem előzmény nélküli volt a város történetében. Miskolcot korábban már 1691-ben és 1845-ben is halálos áldozatokat követelő áradások érték. Ennek ellenére, a város terjeszkedése során továbbra sem fordítottak elegendő figyelmet a szabályozatlan patakok jelentette veszélyre – mondta ünnepi beszédében Tamás Krisztián, a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. kommunikációs és marketing ügyintézője. 

Hozzátette, hogy a patakok medréhez közel emelt épületek akadályozták a víz természetes lefolyását és árvíz esetén torlaszként is szolgáltak, ezzel súlyosbítva a helyzetet. 

- A rendkívül csapadékos nyár végén augusztus 30-án este egy kiterjedt viharzóna érkezett Miskolc környékére. A heves zivatarok és felhőszakadások néhány óra leforgása alatt hatalmas csapadékot zúdítottak a városra. A Bükk hegységből érkező víztömeg gyorsan felduzzasztotta a Szinva és a Pece patakokat, amelyek éjfél környékén kiléptek medrükből. A megáradó víz akadálytalanul sodorta el az útjába kerülő hidakat, malomgátakat és házakat, miután rövid ideig megakadt bennük – idézte fel. 

Beszámolt róla, hogy Miskolc belvárosában az ár percenként fél métert emelkedett és olyan területeket is elöntött, amelyeket korábban biztonságosnak hittek. A vízszint néhol elérte a 4-6 métert. Az emberek pedig álmukból felriadva alig találtak menekülési lehetőséget. A mentéshez szükséges eszközök hiányoztak. A hatóságok tehetetlenül szemlélték a katasztrófa kibontakozását. Az ár néhány óra múlva visszahúzódott, de a pusztítás valódi mértéke csak pirkadatkor vált láthatóvá. 

Tudatta, hogy az árvíz letarolta a mai Madarász Viktor, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Palóczy László és Ady Endre utcákat. Romba döntötte a kórházat, a katolikus iskolát és a minorita rendházat. A város épületeinek több, mint a fele megrongálódott, közel hétszáz ház vált lakhatatlanná. Mindenfelé holttestek és állati tetemek hevertek. A katasztrófa 277 ember életét követelte Miskolcon, de ha a környékbeli települések áldozatait is számoljuk, ez a szám elérte a négyszázat. 

Koszorút helyezett el:
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében Badány Lajos, Miskolc alpolgármestere
A FIDESZ-KDNP Frakciószövetség nevében Hollósy András és Bajusz Gábor önkormányzati képviselők
A Mi Hazánk Mozgalom nevében Pakusza Zoltán és Tarnóczi Attila önkormányzati képviselők
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala nevében Dr. Kovács Petra hivatalvezető