Történelmi fejlesztésekről döntött a miskolci közgyűlés
Út- és járdafelújítás, turisztikai fejlesztések, zöldebb belváros és élhetőbb közösségi terek – a 32 milliárd forintos TOP Plusz forrásból, a Bükk városa program keretében, most olyan projektek valósulnak meg, amelyek Miskolc minden városrészét érintik. Erről döntött hétfői rendkívüli ülésén Miskolc közgyűlése, melyről Facebook-oldalán Tóth-Szántai József polgármester is beszámolt.
Az ülésen a huszonhat képviselőből huszonnégy volt jelen, így a grémium határozatképes volt. A rendkívüli közgyűlés elején a városvezető beszámolt arról, hogy a legutóbbi ülésük óta elhunyt Dicsuk Pál lokálpatrióta, a helyi vendéglátás ikonikus alakja. Rá egy perc néma csenddel emlékeztek, majd az ellenzéki padsorokban Fekete Zoltánnét váltó Mokrai Mihály tette le képviselői esküjét.
Ezt követően a rendkívüli közgyűlés egyetlen napirendjét tárgyalták, mely Miskolc TOP Plusz Városfejlesztési Programtervének második módosításáról szólt. Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere expozéjában kijelentette, a város fejlődése fordulóponthoz érkezett, hiszen a 2027-ig tartó uniós és kormányzati forrásból megvalósuló városfejlesztési program részleteiről döntenek.
– A program célja, hogy javítsa a helyi gazdasági és társadalmi környezetet, erősítse a kis- és középvállalkozásokat, támogassa a zöld- és digitálisátállás, valamint fejlessze az infrastruktúrát és a turisztikai szolgáltatásokat. Mintha ránk, Miskolcra szabták volna – mondta a város első embere, aki kifejtette, éppen ilyen célokat fogalmazott meg a Bükk városa program is, melyet hivatalba lépését követően, október elején a Művészetek Házában ismertetett.
„Miskolc felkészült, mert tudja, mit akar és azt is, hogyan. Felkészült, mert van programunk, víziónk, van erőnk és hitünk. Hisszük, hogy egy működő és fejlődő Miskolc a térség stabilitásának és fejlődésének záloga, és egyben annak reményét hordozza, hogy itt maradjanak fiataljaink, itt tervezzék a jövőt. Hisszük, hogy Miskolc erős város, mert az adottságai megvannak, a lakói pedig tenni akarnak érte. Nekünk tehát nincs más dolgunk, mint helyretenni a város dolgait – tette hozzá.
Tóth-Szántai József kiemelte, az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek köszönhetően, Miskolc nyerő pozícióba kerülhet a városok versenyében. „Most ahhoz a ponthoz érkeztünk, mikor a terveket elkezdtük konkrét formába önteni. Most a célokból, tervekből konkrét feladatok keletkeznek, olyan projektek, melynek megvalósításával Miskolc egy jobb, biztonságosabb, zöldebb és vonzóbb város lesz” – mondta a városvezető. Hozzátette azt is, a rendkívüli ülésre azért volt szükség, mert az irányítóhatóság szoros határidőket szabott a pályázatokkal kapcsolatosan: március végéig a 32 milliárdból megvalósuló összes projektet elő kell készíteni, hogy a hónap végéig be tudják azokat nyújtani.
Az előterjesztés negyven projektet érint. A polgármester kiemelte, a tervek alapjait már a korábbi városvezetés lehetett, a jelenlegi vezetés feladata az, hogy véglegesítsék, pontosítsák, racionalizálják, a szabályoknak megfeleltessék, illetve a helyes arányokat és súlypontokat is megtalálják. „Úgy állítottuk össze, hogy a fejlesztések megfeleljenek a Bükk városa programban meghatározottaknak, hogy minden projekt Miskolc és a miskolciak érdekét szolgálja, hogy építsünk egy jobb várost magunknak és a gyermekeinknek” – húzta alá.
A polgármesteri ígéretnek megfelelően (újraaszfaltozási program indul Miskolcon), a TOP Plusz forrás jó néhány projekt erről szól: Megújul a Vologda utca és az Északi-tehermentesítő, az Avas ütőere, vagyis Szentgyörgy, Klapka és Pattantyús utcák, a Tapolcai elágazás vagy a Bogáncs utca.
A gyalogosokra is gondolva komplex járda és lépcsőfelújítási program indul az Avason, ezek felújítására ugyanis Tóth-Szántai József elmondása szerint a képviselői alapok nem elegendőek.
A turizmus területén is jelentős fejlesztések jönnek – mondta a polgármester. „Ebben a témában öt nagy feladat előtt állunk. Lillafüreden ciklusok óta csak ígéretekig, vagy még addig sem jutottunk el. A mi feladatunk az lesz, hogy Lillafüred – ami egyébként még a jelenlegi állapotában is a leglátogatottabb desztináció – szintet lépjen épített környezeti minőségben és attrakciókban is. A Hámori-tó körbejárhatóvá tétele lehetővé fogja tenni, hogy a városrész új arcát mutassa meg az ide látogatóknak” – mondta.
A belváros sem marad ki a fejlesztések sorából, itt megújul a Bazár-tömb, a Dísz-tér és új, a városhoz méltó Főteret is kialakítanak, megújul tehát a Szent István tér. Tóth-Szántai József ígérete szerint Miskolc központja élhet, zöld és több funkcióra is alkalmas területté alakul majd.
A városvezető kiemelte, a Szinva zöld folyosó programot továbbra is kiemelt projektként kezelik, továbbfejlődik a Népkert, ahol komfortpontokat és új közvilágítást alakítanak ki. „De nemcsak kiemelt területeket, a város egészét érintik a fejlesztések, minden városrész részesül a TOP forrásaiból – jelentette ki Tóth-Szántai József, hozzátéve óvodák, iskolák újulnak meg és félmilliárd forint jut civil kezdeményezésekre is. Mint mondta, úgy tervezik a fejlesztéseket, hogy azok kapcsolódjanak a más forrásokból megvalósuló fejlesztésekhez, hogy ezek kiegészítsék egymást.
Ezt követően a napirend tartalmát Bene Tímea főosztályvezető ismertette, aki emlékeztetet, a Miskolc korábban elkészítette a forrás lehívásához szükséges Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját valamint ennek mellékleteként a TOP Plusz Városfejlesztési Programtervet. Ezt 2022 decemberében fogadta el közgyűlés, és 2024 júniusában egy alkalommal már módosított. A projektek beadásai határideje eredetileg tavaly év vége volt, ez módosította az irányítóhatóság március 31-ére, ez adott lehetőséget a korábbi tervek átdolgozására.
–Az elmúlt hónapokban éppen ezért a tervezés folyamán meghatároztuk a pontos műszaki tartalmat és ahhoz reális költségterveket készítettünk. Történt egy optimalizálás is, a nagy projekteket, mint például a Szinva zöldfolyosó vagy a Főtér, szétválasztottuk. Illetve korrigáltuk azokat a terveket is, melyek külterületet vagy magántulajdonú területet érintettek, hiszen a TOP Plusz szabályi ezeket kizárják. Az utak esetében pedig a forgalmas és közösségi közlekedéssel érintett részek kerültek előtérbe – részletezte, majd Szunyogh László főépítész ismertette a belvárost körülölelő, szintén TOP Plusz forrásból megvalósuló körgyűrűt.
Az előterjesztést az érintett bizottság támogatta. A vita során a képviselők részéről több észrevétel is érkezett. Legtöbben méltatták a napirend tartalmát, de számos kritikai észrevétel is érkezett. Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető mérföldkőnek nevezte a fejlesztéscsomagot, ami elmondása szerint évtizedekre meghatározza Miskolc fejlődését. Fodor Zoltán (MSZP) önkormányzati örömét fejezte ki, hogy megújul a Pattantyús utca, azonban sürgette, hogy körzetében rekortán futópálya épüljön, hiszen erre nagyon nagy igény volna.
Mokrai Mihály (független) önkormányzati képviselő a beruházások árát találta több ponton túlzónak, míg Bartha György (MSZP), Szarka Dénes (független), Szopkó Tibor (független) képviselők azt tartották sajnálatosnak, hogy a városfejlesztési programból kikerült az Avastető második ütemének fejlesztése, az ifipálya korszerűsítése, vagy a Barna György Emlékház létrehozása.
Pakusza Zoltán (Mi Hazánk) önkormányzati képviselő a nagyon leromlott állapotú Erenyő utca fejújítását sürgette, Mezei Attila (független) képviselő tervezett belvárosi körgyűrűvel kapcsolatos aggályait fejezte ki, míg Bajusz Gábor (Fidesz) frakcióvezető arról beszélt, megújulhat végre a nagyon méltatlan állapotban lévő miskolctapolcai rendőrintézet is, ami bár az előző TOP-os projektben is benne volt, a korábbi városvezetés időhúzása miatt mégsem kezdődhetett el a munka. Végül Deák-Bárdos Mihály (Fidesz) önkormányzati képviselő szólt, aki az Újgyőri főtér és a Bükk Áruház előtti tér fejlesztését tartotta kiemelten fontosnak.
A kritikai észrevételekre Tóth-Szántai József kinek-kinek elmondta, a fejlesztési csomagban súlyozniuk kellett, de nem mondtak le azokról a programelemekről sem, melyek ebből kikerültek. Azokat más forrásból, de szintén szeretnék megvalósítani.