Szinva Örökség Napok: „Ahol elfut a Szinva patak”
Ki nem ismerné József Attila gyönyörű versét. És persze aki ismeri, pontosan tudja hol született minden idők legszebb szerelmes verse. Igen itt Miskolcon a Szinva völgyében, sokak szerint az ország legszebb helyén, Lillafüreden. De nem csak e vers miatt nevezzük Miskolcot a honi kultúra vidéki fellegvárának, hanem azért is, mert itt született a könyvnap rendezésének gondolata, mint ahogy a Meseautó című kultikus film is, és itt rendezték a híres lillafüredi írótalálkozókat. Itt a Sötétkapu melletti fotóműhelyében dolgozott Zsitkovszky Béla az első magyar mozgófilm alkotója. De itt volt az első közép-kelet-európai Rockfesztivál, ahogy a könyvekben szerepel, a „magyar Woodstok”, és itt született Feledy Gyula miskolci Kossuth-díjas grafikus kezdeményezésére a hazai grafika országos ünnepe a Grafikai Biennálé. A mi színházunk volt az első honi kőszínház, az első „nemzeti”, ahol egykoron a kor legnagyobb színésznőjét, Dérynét ünnepelte a miskolci publikum.
A Szeles utcában született Pressburger Imre forgatókönyvíró, az első magyar származású Oscar díjas és a mai sétáló utcában állt egykoron az a ház, ahol Ferenczi Sándor világhírű, iskolateremtő pszichoanalitikus született. Sokan nem tudják, hogy miskolci a leghíresebb magyar operett, a Csárdáskirálynő libretto szerzője is. Ő Jakobovits Béla néven a Mindszent utcában látta meg a napvilágot és később, már Bécsben Jenbach Bélaként vált világhírű színpadi szerzővé. És még sokan, nagyon sokan kötődnek Miskolchoz, akik a magyar kultúra híres alkotóivá váltak és szeretettel emlékeztek egykori városukra. Amikor ezeket a sorokat írom a Dérynéről elnevezett kávézóban ülök és egy villamos megy sietősen Diósgyőr felé. Csendesen fut a síneken, nem úgy, mint egykoron, amikor a több kocsiból álló szerelvény a kerekek fémes csattogása közepette rótta a kilométereket a városban. Ez is egy miskolci csoda. Mert itt nálunk, százhuszonöt évvel ezelőtt indult útjára az első vidéki villamos.
Amiért e sorokat írom, annak oka az, hogy miskolci csodákra, de most nem a régmúlt, hanem a most köztünk élő miskolci csodákra hívjam fel a figyelmet. A Miskolci Nemzeti Színház Játékszínben lesz az ősbemutatója Zemlényi Attila és Kabai Lóránt kortárs drámájának, a Vasgyári Eklógáknak. A Szinva Örökség Napok programjába, tehetséges miskolci gyerekek és felnőttek mutatkoznak be, táncosok, zenészek, bábosok és énekesek váltják egymást a Szinva völgyében hét helyszínen augusztus 28-án vasárnap reggeltől késő délutánig. Lillafüreden, a II. János Pál pápa téren, a Kilián lakótelep főterén, a Győri kapui ifjúsági sporttelepen, az Erzsébet téren, a Szinva teraszon és a Szinvapark Bevásárlóközpont előtti színpadokon lépnek fel Miskolc kulturális életének meghatározó szereplői, köztük a Reményi Ede Kamarazenekar, a Miskolci Csodamalom Bábszínház, a Galiba Társulat, a Diri-Dongó együttes, a Miskolci Mazsorett Együttes, a KÖDMÖN Formációs Táncegyüttes, a nemzetközi fesztiválokat megjárt Miskolc Dixieland Band, a Miskolc Big Band, a Szinvavölgyi Néptáncegyüttes , a Perecesi Bányász Koncert Fúvószenekar, kortárs zenei formációk és még sok fellépő.
A Szinva teraszon hallhatjuk városunk nemzetközi hírű, jövőre hatvanéves szimfonikus zenekarát, akik ünnepi hangversennyel köszöntik a Szinva Örökség Napok közönségét augusztus 28-án este fél nyolckor. Velünk lesz a város kiváló kortárs zenei formációja a Mintha zenekar, Vihula Mihajlo gitárművész tanítványaival, lesz Szinva-híd soroló, az idei év tizenéves felfedezettjei, az Akupunktúra és a Tisztakosz zenekar. Megcsodálhatjuk a Szinva Art Társulat táncosát, Feszner Dórát és megemlékezünk a nagy miskolci árvíz áldozatairól. Az est az Erzsébet téren folytatódik a The Sign, majd Szabó Balázs bandája koncertjével, amely egyben az idei és első Szinva Örökség Napok zárókoncertje.
