A hétfői közgyűlés után csütörtök reggel újra rendkívüli jelleggel ült össze Miskolc döntéshozó testülete. Két napirendi pontot tárgyaltak a városatyák: a városi klímaszerződés elfogadására vonatkozó javaslatot, valamint a Miskolci Tankerületi Központ fenntartásában működő közoktatási intézményeket érintő átszervezéseket véleményezik.

Veres Pál köszöntötte az résztvevőket, majd ismertette: a 28 testületi tagból 21 jelen van, a közgyűlést határozatképesnek nyilvánította. A testület szavazott a kitűzött napirendek elfogadásáról, ezt a meghívóban foglaltak szerint fogadták el. Ezután rátértek a napirendi pontokra.

1. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának klímavédelmi elköteleződésére és a Városi Klímaszerződés elfogadására. Előterjesztő: Varga Andrea Klára alpolgármester

A napirendi pontot Varga Andrea alpolgármester ismertette: - Egy olyan dokumentumot tárgyalunk a mai napon, ami képes meghatározni Miskolc jövőjét. A klímaváltozás olyan globális jelenség, aminek hatásai egyre szélsőségesebben érezhetőek a mi városunkban is - jelentette ki, majd ennek alátámasztására helyi újságok cikkeit és időjárási grafikonokat mutatott. - Amikor a klímaváltozás hatásainak csökkentéséről, a következményekhez való alkalmazkodásról beszélünk, akkor globális, nemzeti és helyi szinten is tárgyalni kell a jelenséget. Magyarország eltökélt a klímaváltozás elleni harcban: az eddigi egyeztetések során is biztosítottak a kormány támogatásáról. Ez is bizonyítja, hogy össznemzeti ügyről van szó, amit lokálisan is kezelni kell.

Varga Andrea bemutatta az EU 100 klímasemleges európai város misszióját, amihez Miskolc is csatlakozott.
- A misszió olyan nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítását is jelenti, ami a tanulás, fejlődés és az együttműködés lehetőségét vonzza magában. Ma már 150 felett van a partnereink száma. A város lakosságának jelentős része is elkötelezte magát a dokumentumban leírtak mellett.

A városi klímaszerződés kapcsán Varga Andrea kifejtette, hogy ez nem az önkormányzat szerződése, túlmutat azon.- Számos szervezettel, céggel és nagyvállalattal vitattuk meg a dokumentumban összefoglaltakat. Országos eseményeken mutattuk be a kihívásokat és a feladatokat. Ez a klímaszerződés nem csak lehetőség, de stratégiai eszköz is: lehetőséget teremt a partnerségre. A szerződést egy részvételiségi akció előzte meg, ennek gyümölcse a benyújtott szakmai anyag. A városi polgároknak, cégeknek, civil szervezeteknek együttműködése szükséges ahhoz, hogy a megfogalmazottak megvalósulhassanak – ezért nevezzük szerződésnek – mondta Varga Andrea, aki kifejtette, ez egy hosszú távú munka, kétévente felülvizsgálják a célkitűzéseket.

A szerződésnek három része van:

• Akcióterv
• Finanszírozási terv
• Elköteleződés

Varga Andrea pozitív statisztikákat is hozott: Magyarországon 6,6 tonna széndioxid jut egy főre, az unióban 8 tonna, ez az érték Miskolcon 3,9 tonna. Miskolc teljes üvegházhatású gázkibocsátását tekintve 588 tonna széndioxidot termel. Ennek legnagyobb részét az épületek, fogyasztók teszik ki, ezt követi kisebb mértékben a közlekedés és az ipar. A cél 80 százalékkal csökkenteni ezt az értéket.

- Miskolcon problémát jelent az adathiány, az információátadás, a szemléletformálás hiánya. Emellett a tartós forrás- és eszközhiány, valamint a szakemberhiány is problémát jelent. Vannak azonban olyan átfogó, nemzeti szintű kihívások is, mint az elavult szabályozás. Néha népszerűtlen döntéseket is meg kell majd hozni ahhoz, hogy eredményesek lehessünk.

A szerződés olyan problémaköröket is érint, mint az energiaellátás, a közlekedés vagy a területhasználat. Varga Andrea szerint a meglévő természeti értékeink védelme a legfontosabb feladat. A szerződés tartalmazza, milyen területen milyen célokat kell teljesíteni éves szintre levetítve. Ezek főként a káros anyag kibocsátásának csökkentésére fókuszál. - Fontos, hogy egy fenntartható energiallátás-mix alakuljon ki. Jó helyzetben vagyunk, de komoly kihívások várnak ránk - hangsúlyozta. 

A stratégiai prioritások között kifejtik, kiterjesztett kötöttpályás közlekedésre van szüksége a városnak. Az alpolgármester kifejtette a 15 perces városrészek koncepcióját is. - Helyben, a lakókörzetünkben kell elérnünk azokat a szolgáltatásokat, amik szükségesek a mindennapi életünkben – fogalmazott Varga Andrea.

Végül beszélt a zöld és kék infrastruktúra kérdéséről. - Érték az a fa, amit ki kell vágnunk, és az is, amit elültetünk. A burkolt felületek rendkívül növelik a hőmérsékletet. Fontos, hogy a zöldfelületeinket tudatosan és átfogó stratégia mentén fejlesszük. Emellett a fenntratható vízgazdálkodás biztosítása is kiemelt ügy.

Az alpolgármester beszélt a finanszírozási tervről is. A lakosság (beruházások által), a közszolgáltatók, a gazdasági szervezetek és az önkormányzat a költségviselők. Végül Varga Andrea beszámolt arról, hogy elindult a Cool Miskolc felület, ahol rengeteg információt megtalálnak a miskolciak.

1

A napirend fölött megnyitották a vitát.

Pakusza Zoltán (Mi Hazánk, önkormányzati képviselő): Abban nincs vita, hogy a környezetvédelem fontos. A probléma, hogy ezt a stratégiailag kiemelkedő, több száz oldalas anyagot szerdán kaptuk meg. A széndioxid kibocsátásának visszaszorításáról beszélünk, miközben erdőket adott el a város a közelmúltban. Rengeteg felületet lebetonozunk, miközben amikor 210 ezren voltunk, jobban elfértünk. A szerződés kapcsán kérdés, ki fogja mindezt megfizetni? Csak a nyílászárók korszerűsítése hatalmas összegeket emészt fel. A lakosság terén megszorítást látunk, az állami támogatásokat pedig a nagy cégek kapják. A tizenötperces városrész kapcsán felhozta, Perecesen jelenleg óránként jár a busz.

Veres Pál elmagyarázta, az ingatlanfelújítások során olyan anyagokat és berendezéseket kell beépíteni, ami hosszú távon a lakossági érdekeket is szolgálja.

Simon Gábor (Velünk a Város frakcióvezető): Klímaváltozás helyett sok helyen már klímakatasztrófáról beszélhetünk: a 100 város között rengeteg portugál és spanyol város van. Miskolcnak vannak adottságai.

Simon Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy példátlan erdőtelepítésbe fogott nemrégiben az önkormányzat. - Egy városnak utat kell választani, milyen irányba kívánja terelni a cselekedeteit. A klímaszerződés az elköteleződést és az irány kijelölését jelenti, ami ebben az esetben a klímasemlegesség.
Simon Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaszerződés megvalósulásához az EU nagy összegeket kíván befektetni. Miskolcon a cél érdekében 400 milliárd forintot kell elkölteni. A szerződésben lévő városok előnyt fognak élvezni. A lakossági finanszírozás nem azt jelenti, hogy a lakosságnak kell fizetnie a fenti összeg nagy részét, hanem azt, hogy a lakosságnál, mint szegmensnél fog megjelenni a tétel több mint negyven százaléka.

A képviselő köszönetet mondott, hogy a pilot projekt az általa képviselt városrészben is megjelent. - Szeretném, hogy a Győri kapu példát mutasson Miskolcnak és a többi 99 városnak is - jelentette ki.

Szarka Dénes (Velünk a Város, frakcióvezető-helyettes) szerint vannak olyan tendenciák, amiket meg kell változtatni a cél eléréséhez. - Nem arról kell most vitatkoznunk, hogy a közösségi közlekedés hatékonyabbá tételét hogyan lehetett volna támogatni - hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet a pmmonitoring rendszerre, amivel a miskolci levegőminőségi adatokat bárki nyomon követheti.
- Ebben is látszik, hogy a város reflektál az olyan problémákra is, mint a levegő tisztaságának kérdése. A környezettudatosság és az alternatív megoldások keresésének eredményei elkezdtek láthatóvá válni. Úgy gondolom, a fiatalok számára a „zöld” már nem zöldséget jelent, hanem fenntartható, klímasemleges irányt. Ez a kérdés túlmutat a politikán – zárta gondolatait Szarka Dénes.

Veres Pál reflektált: a pályázat előfeltétele volt, hogy olyan progrmak legyenek a városban, mint például a az elektromos és gázüzemű buszok és a pmmonitoring rendszer.

Molnár Péter (KDNP frakcióvezető) szerint roppant fontos a tárgyalt anyag. Azt azonban nem érti, miért nem tárták hamarabb a grémium elé a több száz oldalas dokumentumot.
- A felvezetés alapos volt, de lehetett volna több időt hagyni az anyag átnézésére. A célokkal teljesen egyetértek, beleillenek a kereszténydemokrata politika elképzeléseibe. A teremtésvédelemnek három szintje van: kormányzati, önkormányzati és egyéni. Az elmúlt években a kormányzat a napelemek és a hőszivattyúk támogatásával nagyot tudott előrelépni ebben a témakörben. A családtámogatási projektet sokan használták ki, ennek következtében emelkedett a napenergia lakossági felhasználása. Fontos a ledvilágítás megjelenése és az atomenergia ügye is, ahogyan a vízgazdálkodás kérdése is.

A frakcióvezető szerint a lakosságot az esővíz megtartására, öntözésre való felhasználására kell buzdítani. Aláhúzza az ügyben a nevelés szót: a lakosságot rá kell venni arra, hogy a feltüntetett célokat komolyan vegyék.
- Iszonyatos mennyiségű szemét, főleg alumínium dobozok vannak szétszórva a városban. A belvárosban csakúgy, mint a peremterületeken. Erre a kérdésre is rá kell irányítani a figyelmet. Ebben az egyénnek nagy felelőssége van. Fel kell készülni azonban a rendészetnek és a városgazdának is a helyzet kezelésére.

Molnár Péter szerint a kerékpárutak használatára is kell figyelmet irányítani. - Miskolcon egy élhető közösségi közlekedésre van szükség, mi ennek a megvalósításán leszünk - tette hozzá. 

Szopkó Tibor alpolgármester szerint, ha a városvezetés jól végzi a munkáját, akkor a jövőben Miskolc a legélhetőbb magyar városok között lesz, hála a természeti és gazdasági adottságainak, az oktatási rendszerének és az identitásának. - Pénzzel az erdők és a vizeink nem állíthatóak elő. Ennek az egyedülálló értéknek a megőrzésére is vonatkozik a mostani irányválasztás.

Beszélt a Szinva Zöld Folyosó projekt értékeiről is, és az olyan fejlesztésekről, amik a városvezetés elkötelezettségét mutatják a zöld irány felé. - Az egyéni felelősségvállalás arról is szól, hogy amikor szervezzük az életünket, azon is múlik, milyen világot hagyunk az utánunk jövő generációknak – fejtette ki Szopkó Tibor.

Magyarország zöld pártjának miskolci képviselete nem szólt hozzá a kérdéshez.

Varga Andrea reagált a hozzászólásokra, megköszönte a támogatást. Példanélküliek nevezte a hozzászólások szakmai mivoltát. - A kérdés az, hogy a beruházások hol fognak megjelenni. A lakosságra vetített összegek nem azt jelentik, hogy kivesszük a pénzt az emberek zsebéből, pont ellenkezőleg: beletesszük majd – fogalmazott.

Borkuti László (Velünk a Város) ügyrendi indítvánnyal élt, hogy a vita után bocsássák szavazatra a kérdést.

A grémium szavazott a napirendi pontról:
Igen: 22
Nem: 0
Tartózkodott: 1

A közgyűlés elfogadta a határozati javaslatot.

2. Javaslat a Miskolci Tankerületi Központ fenntartásában működő közoktatási intézményeket érintő átszervezések véleményezésére. Előterjesztő: Veres Pál polgármester

A napirendi pont felett nem volt vita. A grémium 14 határozati javaslatról szavazott. A közgyűlés elfogadta a határozati javaslatokat, ezzel a rendkívüli ülés véget ért. A következő közgyűlés április 18-án lesz.