A nagyböjti időszak egy kiemelkedő napja és egyben a nagyhét kezdete virágvasárnap, amit ma ünnepel az egyház. Jeruzsálembe való érkezésekor először virágvasárnapon éltette Jézust a tömeg úgy, mint Megváltóját. Miskolcon többek között a diósgyőri római katolikus templomban igazán díszes ez az alkalom, ahol megőrizték az ünnep régi hagyományait. Idén a Miskolc Televízió is innen közvetítette a 11 órás, virágvasárnapi szentmisét. 

- A Szentírásból tudjuk, hogy Jézus szamárháton vonult be a szent városba, amivel Zakariás egy ószövetségi próféciáját teljesítette be. Eközben az emberek pálma- és olajfaágakat lengettek a tiszteletére és terítettek a lába elé ruhákkal együtt, valamint hozsannát énekeltek neki, mivel a Messiást látták benne. Abban bíztak, hogy ő fogja megszabadítani a zsidóságot Róma uralma alól – magyarázta Szabó József atya, a diósgyőri Szűz Mária Szent Neve Templom plébánosa. 

– Krisztus azonban nem politikai, hanem mennyei Megváltó volt, mert minden ember üdvösségét akarta szeretetből. Szelídségét jelezte azzal is, hogy a győztes hadvezérekkel ellentétben nem lovat, hanem szamarat választott magának hátas állatnak. Mivel mást vártak tőle, később ugyanazok az emberek, akik ünnepelték, keresztre feszítették és a zsidó főpapság is virágvasárnapon határozta el, hogy végez vele, amikor látták népszerűségét. Ez a nap ezért a nagyhét és egyben Krisztus szenvedéseinek a kezdete – fűzte hozzá. 

Aztán kifejtette, hogy emiatt virágvasárnapon a miseruha a nagyböjti lilából pirosra vált, ugyanis a pap jeleníti meg Krisztus személyét. Az aznapi evangélium pedig maga a passió, Jézus kínszenvedése. A barkaág, amit a hívek lengetnek, az olajágat helyettesíti, mivel a mi éghajlatunkon nem jellemző az olajfa. Viszont a barka emlékeztet rá és az az egyik leghamarabb nyíló tavaszi virágos növényünk. Egy év múlva pedig nagyböjt kezdetén, a virágvasárnapon megszentelt barka hamujából készítik el a hamvazószerdai hamut. 

1

- Mint, ahogy a legtöbb templomban, úgy Diósgyőrben is az ünneplés barkaszenteléssel kezdődött a plébánia udvarán a 11 órás szentmise előtt. Utána innen mentünk körmenetben be a templomba, miközben a gyerekek a zsoltárt énekelték. A bevonulók lába elé pedig miseruhadarabokat és ágakat terítettek le. Ezáltal megjelenítettük az első, korabeli virágvasárnap eseményeit. Az énekkar pedig a passiót énekelte – részletezte a plébános. 

- Virágvasárnap már előkészület nagypéntekre és a húsvét ünnepére. Emiatt fontos ilyenkor a bűnbánat és az alázat, ahhoz, hogy engedjük Krisztus megváltását. A hétfői, keddi és szerdai böjti napot követi nagycsütörtök, ami az utolsó vacsora emléknapja. Nagypéntek szigorú böjti nap, amikor Krisztus kereszthalálát idézzük fel, aki a mi bűneink miatt halt meg. Nagyszombat sírban nyugvásának napja. Húsvétvasárnap és -hétfő pedig a kereszténység legnagyobb ünnepe, mivel ekkor támadt fel Jézus. Tehát ez ad értelmet megváltó művének és kereszthalálának, hiszen győzedelmeskedett a halál felett – sorolta az atya.