Erről beszélt Magyar László hegygazda és Burgony Péter, a Miskolczi Borbarátok Társasága elnökségének tagja. Leszögezték, Európában teljesen egyedülálló, hogy egy város központjában van egy domb 800 pincével. Más település nem rendelkezik ilyen értékkel, az egykor kultikus Avas mégis hosszú álomba szenderült.

- A miskolciak nem mertek felmenni a hegyre. Elhanyagolt része volt a városnak, ritkán nyírták a füvet, rengeteg szemét hevert szétszórva, nem volt világítás, a romos pincéket kétes elemek vették birtokba – részletezi a problémákat Burgony Péter.

A társaság elnökségi tagja szerint nagyjából két évtizede visszatérő téma, hogy az avasi pincesort helyre kell tenni. A már akkoriban is működő civil szervezetek próbálták felkarolni az ügyet, szerették volna turisztikai célponttá varázsolni a dombot behálózó sétányok világát.

- Amikor a Miskolczi Borbarátok Társasága elindította a Borangolást, sok vita volt, hol tartsuk a fesztivált: maradjon a városban, vagy vigyük fel a történelmi Avasra - jelentette ki. Végül az utóbbi mellett döntöttek, és bár sokan kételkedtek abban, hogy ez így működhet-e, az idő a szervezőket igazolta.

Magyar László úgy emlékszik, a pincetulajdonosok először kétkedve fogadták az ötletet.

- Igyekeztük elmagyarázni, hogy hosszú távú terveink vannak, de rendre azt kérdezték, miért éri meg ez nekünk egyáltalán. Az akkori állapotokból kiindulva tényleg nem értették, miért akarunk foglalkozni az Avassal – fogalmazott a hegygazda. Azóta léptéket váltott a Borangolás és a többi boros rendezvény. Sőt! Nincs Magyarországon olyan város, ahol ennyi eseményt tartanak a palackba zárt szőlő tiszteletére: 32 ilyen rendezvény volt a múlt évben Miskolcon.

Burgony Péter szerint a kulcs a közösség. Az egyik cél az volt, hogy legyen több a szomszéd a területen.

- Minél több pincének lesz gazdája, minél több borház lesz felújítva, annál láthatóbb lesz a változás. Minél többen járnak ki a sorokra, annál kevésbé lesz kihalt, elhanyagolt a környék, a szomszédok pedig figyelnek egymás portáira is. Az évek során közösségek épültek, újabb civil szervezetek, baráti körök. Ma már el lehet mondani, hogy a városrész ébredezik egy igen hosszú álom után.

Magyar László szerint a város is igyekszik hozzátenni, amit tud. Az eredményt pedig nemzetközi szinten is elismerték: a 100 legjobb jógyakorlat közé került Miskolc pályázata a Green Destinations nevű szervezet nemzetközi, fenntartható turizmus témájú versenyén. Ennek tárgya pedig a történelmi Avas volt.

- Az elmúlt tizennégy év sztoriját díjazták. Úgy gondolom, a sikerhez az együttműködés vezetett: az elejétől kezdve közösen gondolkodott a magánszemélyekkel, civil szervezetekkel, vállalkozókkal a város, mindenki hozzátett valamit.

Burgony Péter kiemelte a hegygazdák szerepét is, akik a problémák megoldásában és a javaslatok összegyűjtésében nyújtanak segítséget. Jacsó Pál és Magyar László „hangot adtak az avasi közösségeknek”. A munkájuk mentén folyamatosak a szemétszedési akciók is.

- Több tíz köbméternyi hulladéktól szabadult meg a megújult lépcsősor, a Latabár síremlék, aláírt szerződés garantálja a lerombolt kilátórész megújítását. Döcögősen indult, de mostanra beépült a köztudatba a munkánk, számos problémával keresnek meg minket a pincetulajdonosok – mesélt a hegygazda, aki a biztonságról is szót ejtett: úgy véli, nagyon fontos lenne például a közgyűlés által már elfogadott kamerarendszer mielőbbi kialakítása.

- A járőrözés már folyamatos a területen: ennek igényét jelezték felénk a helyi közösségek, mi pedig továbbítottuk a kérést az illetékeseknek. A legutóbbi fogadóóránkon részt vett az önkormányzati rendészet vezetősége is, a munkájukat pedig személyesen köszönték meg a pincetulajdonosok.

Burgony Péter és Magyar László egyetértenek abban, hogy Miskolc kezdi visszavenni a területet a természettől: míg 2010-ben pár százezer forintért árultak egy borházat, most már többmilliós tétel egy ilyen ingatlan, de az állapottól függően akár jóval többet is elkérhetnek egy-egy pincéért a tulajok. Emellett egyre több külföldi turistát is vonz az Avas: lengyel, szlovák, sőt koreai csoportok is megfordultak az utóbbi években a sétányokon. Számos lelkes bükki borász munkája mentén a minőségi italok is újra megjelentek.

A történelmi pincesorokon 756 pince van, amiből az utóbbi évtizedben 115 került új tulajdonoshoz, negyvennégy pincét újítottak fel. 11 különböző új rendezvény jelent meg a civil szervezeteknek és vállalkozásoknak hála. Több mint másfél milliárd forint értékben történtek magánberuházások, de az önkormányzat is komolyan vette a terület rehabilitációját: 2,7 milliárd forintot költöttek a vízelvezetésre, a Horváth-tető rekonstrukciójára, a Bortanya felújítására, a világítás fejlesztésére.
 

(Címlapképünk: Horváth Csongor tavaly májusi felvétele az Avasi Borangolásról)