„Nemere István életének 80. esztendejében, egy sikeres és roppant termékeny életút után letette testét. Amit életében alkotott, olyan grandiózus és páratlan, hogy azt sokan fel sem fogták eddig. Emléke örökké velünk marad a könyvei által” – írta közösségi oldalán Szentgyörgyi Judit, az író felesége.

"Írt, ameddig élt, és élt, ameddig írt" – tette hozzá.

Nemere István nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, részt vett egy rövid dedikáláson, majd hazafelé rosszul lett. Mentővel vitték kórházba - írja az Index.

Nemere István visszaemlékezései szerint szerette a falusi életmódot. Az iskolát viszont szenvedésként élte meg; nehezen viselte a tanintézet rendszerét és a tanórák többségét, csupán az irodalom- és földrajzórákat kedvelte. Már tizenévesen alkotott olyan írásokat, amik felkeltették tanárai figyelmét. A középiskolát a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban végezte, de itt is nehézségei voltak a tantárgyak többségével. Negyedikben három tantárgyból is megbukott, ezért később pótérettségit kellett tennie. Rossz magaviselete miatt az iskola nem javasolta, hogy tovább tanuljon, így filmrendezői ambícióit kénytelen volt elvetni. A gimnáziumi évek alatt sajátította el az eszperantó nyelvet.

Saját bevallása szerint nem volt jó tanuló, ezért nem lehetett filmrendező, apját nem akarta az orvosi pályán követni, négyszer nősült, haláláig kerek 800 műve jelent meg, amivel ő a világrekorder.

"Nem voltam jó tanuló, oroszból, matekból és fizikából megbuktam, még pótérettségit is kellett tennem, ezért szó sem lehetett arról, hogy kövessem az álmaimat, és filmrendező legyek. Elmentem katonának, utána földmérőnek, majd jött egy ajánlat, hogy boncsegédet keresnek. Másfél év alatt háromszáz holttestet boncoltunk fel, eleinte voltak rémálmaim, de máig hálás vagyok ezért a munkáért, mert sokat tanultam belőle, például hogy mennyire törékeny az élet. Majd négy évig mentőztem. Nagyjából akkoriban, 25 évesen jöttem rá, hogy az írás érdekel, elkezdtem, és nagyon jól ment. Mindig volt mondanivalóm"

– fogalmazott korábban az író, aki szerint összesen talán 46 álneve van, és 1995-ben kezdte el használni őket. Azért volt erre szükség, mert több kiadó is nyomta a könyveit, a boltokban pedig húsz Nemere-alkotás volt egymás mellett.

Az MTI nekrológja szerint: 1966-ban egy lengyel tanárnőt vett feleségül, és Lengyelországba költöztek, ahol Nemere a toruni Kopernikusz Egyetem könyvtárában kapott munkát. Emellett diplomáciai tolmácsként dolgozott, és megtanulta az angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, szlovák és ukrán nyelv alapjait is. A hatvanas évek végén készítette első fordításait és novelláit, ezeket magyar újságokban publikálta. A lengyel politikai hatóság folyamatosan vizsgálódott utána, végül 1972-ben visszaszökött Magyarországra, ahol szintén megfigyelték.

1975-ben diplomázott le az ELTE könyvtár szakán, végül 1980-tól lett szabadúszó és főállású író. A hetvenes években több újságnál is publikált, első könyve, A rémület irányítószáma című krimiregény 1974-ben jelent meg. Kezdetben saját nevén publikált ifjúsági írásokat, később főleg tudományos-fantasztikus regényeket írt, de krimiket, kaland- és társadalomlélektani regényeket is megjelentetett.

1980-ban A fantasztikus nagynéni címmel jelent meg az első ifjúsági regénye, amely komoly sikert aratott, Ruttkai Éva főszereplésével meg is filmesítették. 1981-től kezdve egészen haláláig minden évben jelentek meg könyvei. A rejtélyes jelenségekkel, a történelem titkaival és az emberi képességekkel kapcsolatos paratudományos munkái ellentmondásos visszhangra találtak, de ismertté tették nevét. Később egyre gyakrabban írt álnéven, néha női néven is. Élete utolsó szakaszában főleg történelmi témájú könyveket publikált.

Mintegy 11 millió példányban keltek el művei, amelyeket számos nyelven adtak ki, köztük perzsául és eszperantóul is. 1982-ben az Európai Science-fiction Szövetség a legjobb író címmel ismerte el. Az 1990-es években kétszer egymás után megválasztották a Nemzetközi PEN Club eszperantó csoportja elnökének, ennek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehetett az irodalmi Nobel-díjra.

2019 októberében megjelent 723. és 724. könyve, ezzel átvette a világrekordot Barbara Cartlandtól, mint a legtöbb művet jegyző író. Nyolcvanadik születésnapjáig nyolcszáz könyve jelent meg. Születésnapja után nem sokkal szívinfarktussal kórházba szállították.

A "Nemere István: Addig írok, amíg élek" című 70 perces életrajzi dokumentumfilmet, Szalma Sándor rendezésében szeptember 10-én este mutatták be a 20. jubileumi CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineDocs versenyprogramjában. A vetítésen maga az író is részt vett és ezt követően közönségtalálkozón kérdezhettek tőle a jelenlévők. Végül a Művészetek Háza aulájában még dedikált is. Akkor közölt írásunkat ITT olvashatják.