Számos étkezési előírással jár a görögkatolikus nagyböjt, nem véletlenül

A bizánci liturgiát követő görögkatolikus egyházban két nappal korábban, már hétfőn elkezdődött a nagyböjti időszak, ami Jézus Krisztus feltámadására, azaz húsvétra, a legnagyobb keresztény ünnepre készít fel. A görögkatolikusokra jellemző a hagyománytisztelet és nagyböjtben az ehhez kapcsolódó étkezési megvonások, illetve liturgikus elemek. Ezeknek az előírásoknak mind szimbolikus jelentősége van. 

– Húsvét előtt hét héttel, hétfőn kezdődik a mi nagyböjtünk, ami idén március 3. volt. Ismert a nagyböjt másik elnevezése is: „negyven napi böjt”. A test és lélek együtt készül, hogy méltó legyen Krisztus Urunk megváltói művének fogadására. A hívek bűnbánattal, böjtöléssel és a bűntől való tartózkodással megtisztítják bensőjüket. A nagyböjti időben fontos az imádság, az erények és a jó cselekedetek gyakorlása is – nyilatkozta Papp András atya, a görögkatolikus Miskolci Esperesi Kerület esperese, a Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Egyházközség parókusa. 

A liturgia is bűnbánatra hív

Elmondta, hogy az év folyamán megszokottat nagyböjtben teljesen más szertartási rend váltja fel. Liturgikus szövegeik kiemelik a bűnbánat, belső összeszedettség és elmélyült imádság fontosságát. Hosszabb nagyböjti imáik pedig arra is figyelmeztetnek, hogy ez az idő komoly feladatot, lemondást jelent. 

Hozzátette, a görögkatolikus nagyböjt kezdő hétfőjének vecsernye szertartásán az egyik ének szövege így hangzik: „Böjtöljünk olyan böjttel, melyet kedvesen fogad az Úr! Igazi böjt a rosszal való szakítás és a nyelv fékezése, a heves indulatoktól való tartózkodás, az érzéki vágyak távol tartása, minden rágalom, hazugság és hamis eskü elkerülése. Ezeknek eltávolítása jelenti az igazi és kedvesen fogadott böjt lényegét.”
 
Több böjti formával élnek

– Böjtöt említve a legtöbb embernek az étkezés jut az eszébe. Görögkatolikus egyházunk előírásai szerint ennek több formája van: szigorú böjt, egyszerű böjt, bűnbánati nap és szentségi böjt. Ebben az időszakban mind a négy megjelenik – sorolta a parókus. 

– A négy böjtölési forma nem a mennyiséget korlátozza, hanem azt határozza meg, hogy mit együnk, illetve mit ne. Két szigorú böjti napunkon – a nagyböjtöt kezdő hétfőn és nagypénteken – csak növényi eredetű ételekkel táplálkozunk. Húsvétig a szerdai és pénteki napokon egyszerű böjtöt tartunk, ez a hústól és húsféléktől való tartózkodást jelenti a hal (hidegvérűek) kivételével. A többi hétköznap bűnbánati nap, megtartása böjt, ima, vagy jó cselekedet felajánlásával történik. A szentségi böjt a szentáldozás előtti önmegtartóztatás: a szentáldozás előtt egy óra időtartamban nem szabad semmit sem enni, vagy inni – magyarázta. 

– Az étkezésre figyelés mellett koncentrálhatunk a kezünkre, hogy jót mutasson, simogasson, és ne üssön. Figyelhetünk a lábainkra, hogy az igazság útján járjanak. Odafigyelhetünk a szánkra, szavainkra, szemeinkre és füleinkre, hogy kizárjuk a felesleges, rossz hangokat, pillantásokat. Akaratunkat tudjuk edzeni a számunkra kedves dolgokról való lemondással, időnk értékes felhasználásával. S mivel mindezekkel a vallásos cselekedetekkel Istenhez lépünk közelebb, a Szeretet forrásához, az üdvösség, örök élet céljának elérését munkáljuk – fogalmazott az atya. 

Bordóba öltözik a templom

Megosztotta, hogy a görögkatolikus templomokban a böjti liturgikus szín a bordó, vagy piros. A templomi terítők, miseruha böjti színe negyven napon át jelzi a szent napokat. A szertartást végző pap Lázár szombaton, a nagyhét előtti szombaton cseréli csak fel világosra a miseruháját és ez van rajta virágvasárnapon is. 

– Nagyböjt első péntekének szertartásán áldjuk meg a kollibát és osztjuk szép a jelenlevők között. Ez az „édesség” mézben forgatott főtt búzából áll, melyhez aszalt gyümölcsöket keverünk. A harmadik héten végig a templom közepén helyezzük el a keresztet és előtte hódolunk – ismertette Papp András esperes, parókus. 

Ismertette, hogy hétköznapokon nagyböjtben nem szentmisét végeznek, hanem a zsolozsma szertartásait. Szerdán és pénteken van lehetőség szentáldozásra az „Előre megszentelt áldozatok liturgiája”-nak keretében. A nagyböjti szombatokon pedig név szerint megemlékeznek és imádkoznak elhunyt szeretteikért.